Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

Perjogi Döntvénytár. 93 A gépkocsi elszállásolása tekintetében kötött ügylet ugyanis egész közel áll ahhoz az ügylethez, amelyet a fogadós köt akkor, amikor a megszálló vendégtől annak dolgát kifejezetten meg­őrzés végett veszi át, s amiről az 1924 : XIII. tc. 2. §-a intéz­kedik. Bár az 1924 : XIII. tc. nem vonta a szabályozása körébe az önálló gépkocsiszállásvállalatokat, s így az 1924 : XIII. tc. rendelkezései csak a fogadó üzeméhez tartozó gépkocsiszállá­sokra s a megszálló vendégnek azokba hozott gépkocsijára vonat­koznak, mégsem szenvedhet kétséget, hogy az önálló gépkocsi­szállások tulajdonosai a szállásba beállított gépkocsiknak, azok alkatrészeinek és tartozékainak elveszése és elpusztulása folytán keletkezett károkért ugyanolyan felelősséggel tartoznak, mint amily felelősség az 1924 : XIII. tc. 1. és 2. §-a értelmében a fogadóst terheli a kifejezetten őrizetbe vett dolgok tekintetében. Az 1924 : XIII. tc. meghozatala után az 1928. évben «Magyarország Magánjogi Törvénykönyve* (Mt.) cím alatt be­nyújtott törvényjavaslat az 1352. §-ban külön rendelkezést is tartalmaz abban az irányban, hogy kocsiszállónak vagy hasonló célra szolgáló más helyiségnek (ahová kétségkívül a gépkocsi­szállás is tartozik) fenntartója a vendégfogadós felelősségének sza­bályai szerint felel az oda behozott járművekért, állatokért stb. A gépkocsiszállás tulajdonosának erre a fokozott felelős­ségére való tekintettel a méltányosság a mellett szólana, hogy őt a szállásdíj tekintetében a szállásba befogadott gépkocsira ugyanolyan törvényes zálogjog illesse, mint aminőt az 1924. évi XIII. tc. 7. §-a biztosít a fogadósnak követelését illetően a fogadóba hozott dolgokra. Ennek ellenére a jogegységi tanács mégsem látta helyét annak, hogy az 1924 : XIII. tc. 7. §-ában foglalt rendelkezés a gépkocsiszállásvállalatokra változatlanul alkalmaztassék. E rész­ben figyelembe veendő, hogy a törvény a fogadósnak igen széles körben biztosítja a törvényes zálogjogot, amely nincs az 1881. évi LX. tc. 72. §-ának második bekezdésében foglalt korlátozás­nak alávetve, s amelynek a gépkocsiszállás tulajdonosára való kiterjesztése azt jelentené, hogy a gépkocsi minden szükségleté­nek fedezéséből, tehát az üzemanyagok kiszolgáltatásából eredő követelés erejéig is megilletné őt törvényes zálogjog. A fokozottabb felelősség lehet ugyan egyik indoka tör­vényes zálogjog biztosításának, de a törvényes zálogjog nem szükségképpeni folyománya a fokozottabb felelősségnek. A törvényes zálogjog továbbá a hitelezőnek adott kivételes kedvezmény, amelyre vonatkozó jogszabályok kiterjesztő értel­mezése a legnagyobb óvatosságot igényli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom