Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

Perjogi Döntvénytár. 80 sített bérösszegre, az eddigi árverésen befolyt tömeg, a törvényes zálogjog alapján igénybe vétessék. III. A Vht. 72. §-a a bérösszeg érvényesítésével felmerült költségekre törvényes zálogjogot nem ad. = Ad I. : Ugyanígy Kúria V. 2252/1933. — Ad IV. : V. ö. Perjogi Dtár I. 385., II. 229., XVIII. 189. 150. Ügy a már lejárt, mint lejárandó házbérkövetelés a Vht. 122—126. §-ai, továbbá az 1927. évi 600/P. M. rendelet (H. Ö.) 51. §-a, nemkülönben a 24,000/1929. I. M. számú rendelet 10. §-a értelmében ingó módjára érvényesen lefoglalható. Az 1933. december 23-án életbelépett 16,400/1933. M. E. számú rendelet 5. §-a is ugyanezt a jogszabályt mondja ki. (Kúria 1934. febr. 24. Pk. V. 4651/1933. sz.) = V. ö. fenti 25. sz. és ugyanígy Kúria Pk. V. 4073/1933. 151. Ha a kielégítési végrehajtás foganatosításakor a végrehajtást szenvedőnek valamely meghatározott adóstól «egyéb bármely címen járó követelése))is letiltatott, ennek a letiltásnak hatálya a végrehajtást szenvedőnek ugyanezen adóssal szemben utóbb indított perben megítélt és végrehajtást szenvedő állandó természetű munkavállalási szerződéséből folyóan jövőben keletkező követelésére kiterjed> (Kúria 1934. jún. 2. Pk. V. 6450/1933. sz.) 152. /. Igénykereset a biztosítékul történt engedményezés alapján. — 77. A mulasztás következményei kimondásának megtagadása. (Kúria 1933. dec. 7. P. V. 2695/1933. sz.) Indokok: Az igénykereset a végrehajtást szenvedő részéről történt engedményezésre van alapítva. Ámde a DJ alatti kétségtelen tartalma szerint a végrehajtást szenvedő az említett pénz- és kötvénykövetelését a felperesre nem fizetésül, hanem csupán tartozásának «fedezetéül», biztosítékul ruházta át azzal, hogy amennyiben tartozását 1931. évi augusztus hó 5-ig ki nem fizeti, a felperes a kötvényeket szabadkézből is értékesítheti, de a kötvények értékesítése esetén a befolyó összeggel elszá-