Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

Tartálommutaió. VII Lap képviseleti szabályok alól valú kivételes rendelkezés szorosan magyarázandó ; amiből az folyik, hogy e kivétel csak magára a perre, illetve a perben létrejött egyességi eljárásra vonatkoztatható ; de nem foghat helyt a per befejezése, illetve az egyesség megkötése utáni végrehajtási eljárásra 54 70. Kötelező ügyvédi képviselet esetében a lemondó ügyvéd minden újabb meghatalmazás nélkül eljárhat és fellebbvitellel is élhet, amíg másik ügyvéd vallása az ellenféllel nem közöltetett ' 111 Szegénységi jog. (Pp. 112—123. §.) 71. J ugoszláv honos szegénységi jogának terjedelmét a magyar bíróság a magyar jogszabályok alapján bírálja el 54 72. A szegénységi jog megadása kérdésének elbírálására nem a telekkönyvi rendtartás, hanem a Pp. rendelkezései irányadók 54 73. A Pp. 113. §-ának 2—4. pontjában foglalt szabály szerint a szegénységi joggal járó mentességek azt a felet is megilletik, aki ezt a jogot a Pp. 112. §-ának 2. bekezdése alapján nyerte el, mindazonáltal azzal a változtatással, hogy az 1930 : XXXIV. tc. életbelépte óta az államkincstár által előlegezendő költségek a felhívott törvény 8., illetve 20. §-ában foglalt szabály korlátai közé esnek 55 Perköltségbiztosíték. (Pp. 12b—128. §.) 9. I. A perköltségbiztosítékadási kötelezettség nem függ attól, hogy az alperes magyar honos-e vagy sem. — II. New-York államban perbeli biztosíték adására kötelezhető minden felperes, akinek ott nincs rendes lakóhelye. És felperesnek perköltségbiztosíték adására kötelezése nem ütközik a nemzetközi szerződés ama rendelkezésébe, amely szerint a szerződő felek állampolgárai, amennyiben alkalmazkodnak a belföldi törvényekhez, akadálytalanul fordulhatnak a törvény által létesített bármely fokú bírósághoz jogaik érvényesítése és védelme végett 6 17. A biztosíték adásának kötelezettségét kizárólag az dönti el, hogy a felperes melyik államnak a polgára, állandó honosa, és hogy a felperes állama és Magyarország között a perköltségbiztosíték kérdésében viszonosság áll-e fenn, vagyis hogy ez az állam magyar állampolgártól követeli-e a perköltség biztosítását, ha a magyar állampolgár az illető állam területén felperesként fellép. Sem az. hogy a felperes ideiglenesen olyan állam területén tartózkodik, amely a magyar állammal viszonosságban nincsen, sem az, hogy a magyar bíróság ítélete ott végrehajtható-e. szerepet nem játszik . . 15 Megállapítási és számadási per. (Pp. 130. §.) 7. Ha a perindítást követően csődbe került alperesek részére kinevezett és képviseletükben perbelépett csődtömeggondnok, a kereseti követeléssel szemben előterjesztett érdemleges ellenkérelme szerint a kereseti követelés elutasítását kéri, nyilvánvaló kifejezést ad annak, miszerint a követelést nem