Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

Perjogi Döntvénytár. 67. A kártérítés fogalma úgy a tényleges kárt, mind pedig az elmaradt hasznot felölelvén, a felperesnek az a ténye, hogy utóbb kártérítés fejében az elmaradt haszon címén felszámított összeggel megnövelt követelést is érvényesít, a Pp. 494. és 188. § 2. pontja szerint a fellebbezési eljárásban is megengedett keresetfelemelésnek — nem pedig új keresetnek — minősül. (Kúria 1932. máj. 18. P. IV. 4369/1931. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár VII. 55. 68. Társadalombiztosítási bíráskodásra tartozik a biztosított által a MABI ellen indított kártérítési kereset, amely az 1927:XXI. te. szerint alperest terhelő betegségi segélyezési kötelezettség elmulasztására, tehát társadalombiztosítási jogszabály megsértésére van alapítva. (Kúria 1932. jún. 21. P. II. 5166/1931. sz.) 69. Abban a kérdésben, hogy beállottak-e már a köztisztviselőkre nézve a nyugalomba helyezésnek, a végkielégítésnek vagy a szabályszerű elbánás alá vonásnak törvényes előfeltételei, az 1912.LXV. tc. 120. §-ának g) pontja értelmében a határozat hozatalára — minden más eljárás kizárásával — az ellátás megállapítására hivatott közigazgatósági hatóság és végsőfokban a miniszter illetékes és határozata ellen még a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak sincs helye. Ez akkor is áll, ha a kereset kártérítés címén érvényesíttetik, mert ez az igény is arra a kérdésre van alapítva, vájjon a közigazgatási hatóságnak a végelbánás alá vonást kimondó határozata szabályszerű volf-e: (Kúria 1932. jún. 24. P. II. 2189/1931. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XVII. 23., 100., 124., 154. 70. Azok a (mezőgazdasági) melléküzemek, amelyeket a munkásbiztosítás intézménye nem a biztosítási célok* nak és feladatoknak közvetlen szolgálatában, hanem csak az ellátás megkönnyítése Végett létesít és tart fenn, nem