Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

Perjogi Döntvénytár. 35 nem tesz említést arról, hogy e kielégítési jog az adósnak csupán ingó-, vagy egyúttal ingatlanvagyonára is vonatkozik-e. Bár abból, hogy a törvény ingó- és ingatlanvagyon közt különbséget nem téve, biztosít az IOKSz és tagintézetei részére a tagok elleni követeléseik tekintetében eló'nyös kielégítést, a rendes törvénymagyarázat szerint arra kellene következtetni, hogy az eló'nyös kielégítés iránti jog egyaránt kiterjed a tagok; nak úgy ingó-, mint ingatlanvagyonára, mégis arra való figyelemmel, hogy azok a jogszabályok, amelyek az ingatlanból való kielégítési elsőbbséget állapítanak meg, valamennyien kifejezetten rendelkeznek az ingatlanokra gyakorolható előnyös kielégítési jogról, figyelemmel továbbá arra is, hogy az OKH és tagintézetei részére nyújtott kedvezménynél nagyobb kedvezmény nyújtása a törvényhozásnak az 1924 : XVIII. tc. törvényjavaslata indokolásából kitűnően nem lehetett a célja, a kir. Kúria azt a jogi álláspontot foglalja el, hogy az 1924 : XVIII. tc. 21. §-ában biztosított előnyös kielégítés a tagoknak csupán öszszes ingóvagyonára áll fenn. E jogi álláspont helyességét illetően a kir. Kúria utal még arra is, hogy az ellenkező álláspont az iparosok részére más hitelezők által nyújtandó kölcsönök folyósítását a legnagyobb mérvben veszélyessé tenné, mert e hitelezőket jogaik biztosítása céljából az elé a rendkívüli s úgy az ők, mint a kölcsön mielőbbi sima folyósításainak lehetőségét tekintve, az adósok érdekeit is felette hátrányosan befolyásoló, sőt a jelzáloghitelnyujtást majdnem lehetetlenné tevő feladat elé állítaná, hogy az ország összes IPOSz kötelékébe tartozó hitelszövetkezeteinek a tagnévsorát kénytelenek volnának betekinteni, nehogy az egyébként telekkönyvileg biztosítottként jelentkező jelzálogos kölcsönök kielégítési alapja az IPOSz és tagintézetei által az ingatlanra gyakorolható előnyös kielégítési jog útján elvonassék. E jogi álláspont helyességét a kir. Kúria igazolva látja ezenfelül azzal is, hogy fel sem tételezhető az, hogy akkor, amidőn törvényes rendelkezéseink, nevezetesen a 24,000/1929. I. M. számú rendelet 15. §-a, a 600/1927. P. M. számú hivatalos összeállítás 83. §-a közadók módjára behajtandó s az IPOSz és tagintézetei követelését megelőző elsőbbséggel bíró tartozásoknak csak annyiban adnak előnyös kielégítést, amennyiben azok az ingatlanokat közvetlenül terhelik, sőt ezt az előnyös kielégítési jogot az 1923 : VII. tc. 74. §-a s a 600/1927. számú P. M. hivatalos összeállítás 83. §-a időbelileg is úgy korlátozza, hogy a törvényes elsőbbség csupán a jogerőre emelkedett legutolsó árverés napjától visszafelé számított utolsó három évre kivetett és esedékessé vált köztartozásokra gyakorolható, az 3*