Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

Tartalommutató. XXIII Lap 190. Amikor a mindkét peres fél kijelentése szerint összegszerűleg meg nem határozható tárgyú pernek a felperes által megjelölt értékét az alperes vitássá teszi, a fellebbviteli bíróság a per tárgyának értékét, a fellebbvitel szempontjából, belátása szerint állapítja meg 117 196. Abban az esetben, ha a fellebbezési bíróság a követelés egy része felől részítélettel határozott, más részének alapját pedig közbenszóló ítélettel megállapította, a felülvizsgálat megengedhetősége szempontjából irányadó érték a részítélettel megítélt, illetve elutasított követelésnek vagy követelésrésznek és a közbenszóló ítélet folytán későbbi ítéletben eldöntendő követelésnek a kereset szerint jelentkező együttes értéke 120 208. I. Felülvizsgálati érték a kényszeregyesség hatálya alá tartozás kérdésében 127 212. Az ítélet indokainak csak olyan része ellen van helye felülvizsgálatnak, amely határozat jellegű jogi döntésnek minősül, vagy egyébként a félre, esetleges perújításnál vagy más perben, sérelmes kihatású lényeges kijelentéseket tartalmaz 132 232. A fellebbezés érdemleges elintézésére vonatkozó hatáskör hiányának következményei 142 233. Kereskedelmi üzletre vonatkozó örökösödési perben a felülvizsgálat megengedhetősége szempontjából a felülvizsgálati bíróság az üzleti forgalmon alapuló értéket, a felek meghallgatása után, a per adatai figyelembe vételével, maga állapítja meg 143 Felülvizsgálati jogkör és nóvumok. (Pp. 534—535. §.) 26. Ha a fellebbezési bíróság a Pp. 234. §-ára alapított felfüggesztési kérelemnek helyt nem ad, az idevonatkozó indokolás helytállósága felülvizsgálat alá esik 13 27. Az anyagi jog rendelkezései akkor is alkalmazandók, ha arra a felek a perben nem hivatkoztak. A felülvizsgálati bíróság tehát hivatalból észleli a megrendelések gyűjtéséről szóló törvénybe ütköző ügylet jelenségeinek fennforgását.. 13 35. I. Az az ellenkövetelés, amelytől az alperes az alsóbírósági eljárásban elállott, a felülvizsgálati eljárásban beszámítás útján sem érvényesíthető 18 50. II. Tanúvallomások mérlegelése a felülvizsgálati eljárásban 26 148. Felülvizsgálati eljárásban érvényesített új jogcímen ala-. puló igény 78 186. Az a kérdés, hogy a tanúk vallomásának milyen mértékben kell hitelt tulajdonítani, a mérlegelés körébe tartozik, és ekként a szavahihetőség kérdése nem lehet felülvizsgálat tárgya, hanem csak azt lehet panaszként felhozni, hogy a bíróság a tanúk vallomásaiban bizonyos körülményeket eljárási jogszabálysértéssel nem mérlegelt, vagy hogy a vallomásokon alapuló megállapítás iratellenes, vagy nyilvánvalóan helytelen ténybeli következtetésen alapszik.... 113