Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

Perjogi Döntvénytár. 93 szám nem érvényes, s ekként a nyugdíj az 1926: XVI. tcikk 11. §-a értelmében a bíróság által határozandó meg. De az utóbbinak a más felperes által indított perben történt kimondása sem res judicata. (Kúria 1933. márc. 17. P. II. 3025/1932. sz.) A kir. Kúria : A fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, a felperes követelésének a jogalapját megállapítja és az ügyet további tárgyalás és ítélethozatal végett a fellebbezési bírósághoz visszautasítja s a felperes felülvizsgálati költségét 200, az alperesét 180 pengőben megállapítja. Indokok: A Pp. 411. §-a értelmében az ügy érdemében hozott ítélet csak annyiban válik jogerőssé, amennyiben a keresettel érvényesített jog iránt határoz. A tényállás szerint felperes a budapesti központi kir. járásbíróság előtt P. XXI. 406,531/1930. szám alatt az 1922. október 7-én létrejött egyességnek a nyngdíjvégkielégítésre vonatkozó részének hatálytalanítása és nyugdíjának az alperes által közzéttt 30 °/0-os arányszám alapján való átértékelése iránt indított az alperes ellen keresetet. A jelen keresetet pedig felperes azon az alapon indította, hogy a közzétett arányszám nem érvényes, s ekként a nyugdíj az 1926 : XVI. tc. 11. §-a értelmében a bíróság által határozandó meg, s minthogy a kir. Kúria a B. A. felperesnek az alperes ellen indított perében hozott P. II. 6178/1930. számú ítéletében az alperes teljesítőképességére tekintettel 50 °/0-os átértékelést talált helyénvalónak, a felperes nyugdíja is ezen az alapon állapítandó meg. Ebből nyilvánvaló, hogy a két keresettel érvényesített jog és a keresetek jogcíme nem azonos, mert a felperes az előbbi perben keresetét a nyugdíjegyesség hatálytalanítása és nyugdíjának a közzétett arányszám alapján való átértékelése iránt indította, a jelen kereset jogcíme pedig felperesnek a közzétett arányszám érvényessége tekintetében való tévedése, az arányszám érvénytelensége és nyugdíjának arra tekintet nélkül a kir. Kúria által az alperes ellen folyt más nyugdíj perben megállapított átértékelési arányszám szerinti átértékelése. A jelen keresettel érvényesített jog iránt tehát a bíróság az előbbi perben nem is határozhatott. Téves tehát a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a felperes a korábbi perben hozott jogerős bírói ítélettel szemben az igényét csak perújítási keresettel érvényesítheti. A kir. Kúria a B.-féle perbeli ítéletét 1931. június 16-án, a felperes első perében a felülvizsgálat beadására nyitva állott