Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

Perjogi Döntvénytár. 63 a per tárgya, amely előbb a görög keleti hívek egy részének a görög katholikus vallásra való áttérésekor, nyilatkozat alapján Íratott át a görög katholikus lelkészi és templom alap javára. Különben ugyané perben a hatásköri bíróság is kimondotta, a határozattár IV. kötetének 63. sorszáma alatt közölt határozatában, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Határozatában kiemelte, hogy a kereseti igény közjogi természetű igény, s az ily igény felett a közigazgatási hatóságok döntenek. A kifejtetteknél fogva a kir. Kúria nem tehette magáévá a fellebbezési bíróságnak azt a jogi álláspontját, hogy a peresfelek közt fennforgó jogviszony oly tisztán magánjogi természetű jogviszony, amelynek eldöntésénél egyházpolitikai szempontokra figyelem egyáltalán nem fordítandó, hanem az kizárólag a magánjog szabályai szerint döntendő el. Ezt az állásfoglalást a kir. Kúria helytállónak annál kevésbbé találta, mert az egyházközségek közjogi alakulásokként veendők figyelembe, ezeknek az alakulatoknak egymáshoz való viszonyát úgy egyházigazgatási, mint vagyonjogi vonatkozásban nem magánjogi, hanem közjogi, nevezetesen egyházjogi, továbbá a főfelügyeleti jogra vonatkozó törvények és jogszabályok szabályozzák, az egyházközségek különválása is közjogot, közjogi feladatokat érint, s mert a jelen perben pusztán magánjogi alapon hozott döntés esetleg azt vonhatja maga után, hogy az eddig mindkét vallásfelekezet közjogi és valláspolitikai céljainak megvalósítására felhasznált, közjogi rendeltetésű vagyonban oly változás történik, amely valamelyik félre az őt terhelő közjogi feladatok teljesítését gátolja, akadályozza és csökkenti. A fellebbezési bíróság maga is helyes okfejtéssel arra az álláspontra helyezkedett, hogy a templom használatának megosztása kérdésében a bíróságnak nincs hatásköre. A jogviszony egységességnél fogva azonban a hatáskör hiánya nem szorítható csupán a templom használatának a kérdésére, hanem kiterjesztendő az egész jogviszonyra. Közömbös e részben az, hogy a felperes a fellebbezési eljárásban a templomból természetben kiadandó osztályrészt már nem igényelt, hanem beleegyezett abba, hogy a templomra vonatkozóan eddig gyakorolt használati jogának a fenntartása mellett a templomból való tulajdoni illetősége az egyházi vagyon egyéb részéből természetben és részben készpénzben adassék ki, mert a fenntartott igény is egyházi természetű vagyon tulajdonjogára alapított, egyházi vagyon megosztását, annak eddigi közös rendeltetésétől történő elvonását célzó igény.