Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

T arialommutató. VII 1911:1. tcikk. A polgári perrendtartásról. Pertárgy értéke. (Pp. 5—8. §.) Lap (Lásd még «fellebbezés, felülvizsgálat megengedhetősége.») 145. Abban a perben, amely annak tűrésére irányul, hogy a fel­peresi követelés a jelzálogárverési vételárból a bekebelezett jelzálogjog rangsorában kielégítést szerezhessen, a pertárgy értéke a Pp. 6. § 4. pontja értelmében nem lehet több, mint az összeg, amely a jelzálogjog rangsorában rendelkezésre áll 77 190. Amikor mindkét peres fél kijelentése szerint az összegszerű­leg meg nem határozható tárgyú pernek a felperes által meg­jelölt értékét az alperes vitássá teszi, a fellebbviteli bíróság a per tárgyának értékét, a fellebbvitel szempontjából, be­látása szerint állapítja meg 117 233. Kereskedelmi üzletre vonatkozó örökösödési perben a felül­vizsgálat megengedhetősége szempontjából a felülvizsgálati bíróság az üzleti forgalmon alapuló értéket, a felek meg­hallgatása után, a per adatai figyelembe vételével, maga állapítja meg 143 Bírói illetékesség. (Pp. 19—53. §.) 9. Nem esik a Pp. 39. §-a alá az a kereset, amely ingatlanra vonatkozó és kötelmi viszonyt létesítő ajándékozási szer­ződésnek hatálytalanítását, tehát ingatlanra vonatkozó kötelmi viszony megszüntetését kívánja érvényesíteni ; az ilyen kereset pedig annak folytán sem tekinthető dolog jogi keresetnek, hogy a felperes a szerződés hatálytalanítása esetére a szerződés tárgyát tevő ingatlanra vonatkozóan az előbbi állapot helyreállítását és ezzel az ő eredeti tulajdon­jogának visszaítélését is kéri 5 10. II. Ha okiratban kiköttetett, hogy a kölcsöndíj felperes iro­dájában, vagyis Budapesten fizetendő, a Pp. 29. §-a szerint a per elbírálására a budapesti bíróság illetékes 5 47. Az a körülmény, hogy a nyugdíjintézet a külföldi munkaadó magyarországi vagyonából támogatást élvez, még nem jelenti azt, hogy a nyugdíjintézetnek erre a támogatásra irányuló netáni követelése a munkaadó magyarországi ingat­lan vagyonával biztosítva is van, és hogy ezen az alapon a Pp. 27. § 1. bekezdése értelmében a nyugdíjintézettel szem­ben a bíróság illetékessége megállapítható volna 25 92. A gondnokság alá helyezés iránti perekben is irányadó a Pp. 21. §-ának az a rendelkezése, hogy oly személy általános illetékességét — akinek állandó lakóhelye nincsen — az a hely állapítja meg, ahol tartózkodik . . . : 46 146. Az a kérdés, hogy az egyik alperes a kereset értelmében marasztalható-e, mint már a per érdemére tartozó, a Pp. 77. §-ára alapított illetékesség kérdése elbírálásának kere­tébe nem vonható ; és az ebben a keretben el sem dönthető érdemi kérdés nem változtat azon, hogy a felperes kereseté­ben valamennyi alperesnek egyugyanazon kötelezettség teljesítésére való kötelezése iránt terjesztett elő kérelmet 78 162. I. Ha az egyik alperes magát valamely bíróság illetékességé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom