Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

Perjogi Döntvénytár. 61 hatáskört nyert az egyébként hatásköre alól kivont annak a kérdésnek az elbírálására, hogy a kir. kincstár javára kieszközölt jelzálogjog, mely különben a bírói úton el nem bírálható közadótartozásnak a járulékos joga, a közadótartozásnak fenn nem állása vagy megszűnte okából törölhető-e. Mindezeknél fogva nem sért jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése, amellyel a Pp. 180. § 1. pontjában meghatározott pergátló ok alapján a pert megszüntette. Miért is a kir. Kúria az e döntést támadó felülvizsgálati kérelmet mint alaptalant elutasította s felperest a Pp. 508. és 543. §-ai értelmében a felülvizsgálati költségek viselésére kötelezte. = V. ö. Perjogi Dtár XIII. 13., XIV. 105., 107., XV. 126., XVII. 18. 54. Annak a kérdésnek vizsgálata és eldöntése, hogy az a személy, aki ellen a végrehajtás elrendelését kérik, azonos-e a végrehajtható közokiratban kötelezettként megnevezett személlyel, a végrehajtás elrendelésénél elsősorban teljesítendő feladat. (Kúria 1931. okt. 10. Pk. V. 4734/1931. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XVI. 34., 39., 71. és jzt. 55. A magyarországi ref. egyház zsinata által 1904. évben alkotott és legfelsőbb jóváhagyással ellátott V. tc. 1. §-a szerint az egyház bírói hatalma kiterjed az egyházi közigazgatási vitás ügyek és az egyházi fegyelmi esetek elintézésére. De nem, szoros értelemben vett egyházi közigazgatási ügy az, ha az egyházközség valamely épület javíttatásából folyóan az egyházközség lelkésze és gondnoka ellen magánjogi természetű kártérítési igényt érvényesít a miatt, hogy a nevezett egyházi tisztviselők a javítási munkálatokkal kapcsolatban az anyagot szállító céggel szemben fizetési kötelezettséget vállaltak az egyházközség nevében, de ezt a presbitériumnak be nem jelentették. A zsinati törvények nem tartalmaznak olyan rendelkezést, hogy az egyházközség folyamatba ne tehetné tisztviselői ellen a kártérítésre irányuló pert a polgári