Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

40 Perjogi Döntvénytár. Iáitokra nézve megegyezni nem tudnának, úgy alávetik magukat egy választottbíróság döntésének: akkor a kikötés keretébe esőnek minősül mind az a jogvita is, mely a felek közt a közkereseti társaság megszűnése (feloszlása) s evvel kapcsolatban a felszámolók kirendelése körül támad, tekintet nélkül arra, vájjon a megszűnésnél (feloszlásnál) a szerződésnek vagy a törvénynek rendelkezései alkalmazandók-e ? —II. A választottbírósági kikötés (perjogi szerződés) érvényességét nem érinti magában véve azy ha maga a közkereseti társasági (magánjogi) szerződés anyagi okból semmis. A választottbírósági kikötés érvényessége ugyanis nem esik szükségképpen össze az azt tartalmazó főszerződés érvényességével, hiszen a főszerződés érvénytelensége és az abból folyó jogigények rendezése (pl. az előző állapot helyreállítása) is elbírálásra szorul, annak pedig nincs törvényi akadálya, hogy a felek mindezt választottbíróságra bízzák. Ez megtörtént, ha a felek a közkereseti társasági szerződéssel kapcsolatos jogviszonyukat választottbíróság elé utalták, mert nyilván ennek a keretébe vág ama magánjogi szerződés érvényességének a kérdése is. — III. Nem érvénytelenítési ok az, hogy a választottbíróság a felek szerződési akaratát nem helyesen értelmezte, hogy a tanúk megesketését el nem rendelte és hogy a viszontkereset felett nem határozott. —IV. Nem ütközik közrendbe az olyan magánjogi (közkereseti társasági) szerződés, melyet a személyes gyógyszertári jogosítvánnyal felruházott oki. gyógyszerész és egy másik oki. gyógyszerész nem a jogosítvánnyal való üzérkedés céljából, hanem — magának a személyes jogosítványnak érintése nélkül — pusztán azért kötnek, hogy a gyógyszertár — a megfelelő anyagi eszközökkel — felállítható, berendezhető és üzeme folytatható legyen. Ezért az ilyen magánjogi jogviszony megszüntetésével kapcsolatos magánjogi igényeknek a magánjogi (kereskedelmi jogi) szabályokhoz képest való választottbírósági rendezése sem minősíthető közrendellenesnek, az ítélet pedig «meg nem engedett cselekményre kötelez&neh) akkor sem, ha túlmenne a szerződéskötést