Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

Perjogi Döntvénytár. 15 talanná teszi. Ily egyesség hatálytalanítása csak akkor kérhető, ha valótlannak bizonyul oly körülmény, amelyet az egyezkedő felek valónak tartottak és az egyesség megkötésének alapjául vettek; de nem érinti az egyesség érvényességét valamelyik egyezkedő félnek oly körülményre vonatkozó tévedése, amelyre a vita vagy a bizonytalanság kiterjedt, mégpedig akkor sem, ha az egyesség megkötése után előkerült okirattal vagy más bizonyítékokkal a vitát vagy a bizonytalanságot el lehetne hárítani. (Kúria 1931. szept. 24. P. V. 6188/1929. sz.) 21. A Csehszlovák-köztársaság bíróságai által hozott ítélet ítélt dolog hatályával nem bír. mert a Pp. 414. § 6. pontja értelmében a külföldi bíróság vagyonjogi perben hozott ítéletét nem lehet érvényesnek elfogadni, ha azzal az állammal, amelynek a bírósága az ítéletet hozta, e részben viszonosság nincs megállapítva; a Csehszlovák-köztársaság s Magyarország között pedig e részben viszonosság nincs. (Kúria 1931. nov. 18. P. II. 6495/1929. sz.) 22. Ha a fellebbezési bíróság a csak valamely harmadik személy perbevonásának elmulasztása miatt, tehát kizárólag perjogi alapon történt elutasítás dacára, az ügy érdemére vonatkozó elsőbírói ténymegállapítást egészben elfogadta, a Kúria a Pp. 506., 543. és 547. §-ai értelmében az ügy érdemére vonatkozó panaszokat is elbírálhatja. (Kúria 1931. szept, 16. P. III. 1939/1931. sz.) 23. A rendes bíróság hatáskörébe tartozik az olyan kártérítési kereset elbírálása, amelyet a fél az állam ellen azon az alapon indít, hogy az állam közegei a hatáskörükhöz tartozó hivatalos eljárásban jogellenes rendelkezéssel neki (a félnek) kárt okoztak. E szabály alól kivételnek csak akkor van helye, ha a szóbanlevő kárkövetelésnek a rendes bíróság előtti érvényesítését tételes szabály kizárja. Nincs ily kivételes jogszabály arra az esetre, hogy az