Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

Perjogi Döntvénytár. forgó része tekintetében eljárási szabály megsértésével szüntette meg. Ezért a fellebbezési bíróság ítéletét a rendelkező részben felhozottakhoz képest ennyiben meg kellett változtatni. V. A kereset főleg az 1895 : XXXIX. tc. 12. §-ának figyelmen kívül hagyásán épült, elsősorban tehát oly igényre vonatkozik, amelynek bírói úton való érvényesítése ki van zárva. Viszont az alperes a pergátló kifogásával elérni óhajtott célját, a bírói eljárás teljes megszüntetését egészben mégsem érte el. A pergátló kifogás tekintetében tehát mindkét fél részben nyertes, részben vesztes. Ennek következtében az ezáltal okozott költségekre vonatkozó intézkedéseket is meg kellett változtatni és az elsőbírói, valamint a fellebbezési költségeket a Pp. 426., valamint 508. §-ai alapján a peres felek között kölcsönösen meg kellett szüntetni. A felülvizsgálati kérelem ugyancsak részben sikeres, részben nem az. Ennek következtében a felülvizsgálati költségekét a peres felek között a Pp. 543. §-a értelmében szintén kölcsönösen meg kellett szüntetni. A kir. Kúria az ügyiratoknak a Hatásköri bírósághoz leendő felterjesztését nem rendelte el, mert a közigazgatási hatóságok által érdemben eldöntött kérdésben a kir. Kúria az eljárást szintén a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozónak tekintette. A felperes által érvényesített szabálytalanságokra fektetett kártérítési igény felett pedig a közigazgatási hatóságok nem döntöttek. Ekként az 1907 : LXI. tc. 7. §-ában foglalt esetek egyike sem forog fenn és az iratok felterjesztése feleslegesnek mutatkozott. = V. ö. Perjogi Dtár XV. 113. és jzt. 14. Ha a felülvizsgálati érték teljes határozottsággal meg nem állapítható, méltánytalan lenne, hogy a peres felek bármelyikét a gazdasági helyzet bizonytalanságából perjogi hátrány érhesse. (Budapesti kir. ítélőtábla 1931. okt. 7. P. IX. 5279/1931. sz.) Indokok: Az alperesek azt elismerték, hogy a felperes részére 100 mázsa búzát természetben tartoznak szolgáltatni vagy ennek a fizetéskor fennálló tőzsdei árát kötelesek megtéríteni. Az alperesek felülvizsgálati kérelme is csupán az ezt meghaladó kereseti követelés elutasítására irányul. Ekként tehát a jelen perben, a Te. 37. §-ában foglaltakra figyelemmel,