Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

Perjogi Döntvénytár. 3 III. A másodbíróság végzésének ama része ellen, amellyel az elsőbíróság végzésének megváltoztatásával a tömeggondnok javára sorozott összegeket a kir. kincstár javára sorozta, nevezettet a felfolyamodás joga a végrehajtási törvény 119. §-a alapján megilleti. Ez okból a felfolyamodás vonatkozó része érdemben volt eldöntendő. A végrehajtási törvény 29. §-a értelmében a marasztalt fél ellen elrendelt csőd hatályára és a csőd elrendelése előtt foganatosított végrehajtásoknak mi módon való folytatására nézve a csődtörvény rendelkezései alkalmazandók. A Cst. 47. §-a szerint a csődtömeghez tartozó javakból mindenekelőtt a tömeg tartozásai s annak költségei elégítendők ki. A kielégítés azon tömegből történik, amelyre a tartozások és költségek vonatkoznak. A Cst. 55. §-a pedig e rendelkezéssel lényegileg egybehangzóan azt tartalmazza, hogy a tömeghez tartozó és zálogjoggal terhelt ingóságok értékéből, vételárából és jövedelméből előbb a tömegnek e vagyont terhelő tartozásai, azután a zálogos hitelezők elégíttetnek ki. E rendelkezéseknek a jelen esetben való alkalmazását az 1923 : VII. tc. 77. §-a s a 600/1927. P. M. számú hivatalos összeállítás 86. §-ának ezzel egyező 2. pontja nem zárja ki. Az idézett szakaszok ugyanis csupán azt zárják ki, hogy a köztartozások miatt a csődnyitást megelőző zálogjogok a csődtörvény alapján megtámadhatók legyenek s olyirányú rendelkezést tartalmaznak, hogy a csődnyitás ezeknek a zálogjogoknak az érvényesítését s a lefoglalt zálogtárgyaknak az elárverezését nem gátolja. Következésképpen e szakaszoknak nem tulajdonítható oly értelmezés, hogy azok rendelkezései folytán a Cst. 47. és 55. §-ai a jelen esetben alkalmazást nem nyerhetnek. A másodbíróság ily értelmezése annál kevésbbé helytálló, mert a 600/1927. P. M. összeállítás 64. §-ának 4. és 71. §-ának 7. pontja szerint elsőbbségi igények fenntartása esetében az árverést foganatosító községi elöljáróság az árverésen befolyt pénzt — az adóbehajtási illeték levonásával — teljes összegében az elsőbbségi tárgyalásra illetékes bírósághoz köteles beszolgáltatni, amely az elsőbbségi kérdésekben saját hatáskörében határoz. Ezenfelül a másodbíróság által elfogadott értelmezésnek nyilván ellentmond az a 600/1927. P. M. számú hivatalos összeállítás 86. §-ával kapcsolatos utasításnak 4. és 7. pontja is. 1*