Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

Tartalommutató. XXI arra, vájjon a megszűnésnél (feloszlásnál) a szerződésnek vagy a törvénynek rendelkezései alkalmazandók-e? — II. A választottbírósági kikötés (perjogi szerződés) érvényességét nem érinti magában véve az, ha maga a közkereseti társasági (magánjogi) szerződés anyagi okból semmis. A választottbírósági kikötés érvényessége ugyanis nem esik szükségképpen össze az azt tartalmazó főszerződés érvényességével, hiszen a főszerződés érvénytelensége és az abból folyó jogigények rendezése (pl. az előző állapot helyreállítása) is elbírálására szorul, annak pedig nincs törvényi akadálya, hogy a felek mindezt választottbíróságra bízzák. Ez megtörtént, ha a felek a közkereseti társasági szerződéssel kapcsolatos jogviszonyukat választottbíróság elé utalták, mert nyilván ennek a keretébe vág ama magánjogi szerződés érvényességének a kérdése is. — III. Nem érvénytelenítési ok az, hogy a választottbíróság a felek szerződési akaratát nem helyesen értelmezte, hogy a tanúk megesketését el nem rendelte és hogy a viszontkereset felett nem határozott. — IV. Xem ütközik közrendbe az olyan magánjogi (közkereseti társasági) szerződés, melyet a személyes gyógyszertári jogosítvánnyal felruházott oki. gyógyszerész és egy másik okh gyógyszerész nem a jogosítvánnyal való üzérkedés céljából, hanem — magának a személyes jogosítványnak érintése nélkül — pusztán azért kötnek, hogy a gyógyszertár — a megfelelő anyagi eszközökkel -— felállítható, berendezhető és üzeme folytatható legyen. Ezért az ilyen magánjogi jogviszony megszüntetésével kapcsolatos magánjogi igényeknek a magánjogi (kereskedelmi jogi) szabályokhoz képest való választottbírósági rendezése sem minősíthető közrendellenesnek, az ítélet pedig «meg nem engedett cselekményre kötelezőnek» akkor sem, ha túlmenne a szerződéskötést megelőző állapot helyreállításán (in integrum restitution). — V. A Pp. 784. § 2. pontjába ütközik az a kijavító végzés, mely a Pp. 407. §-án túlmenve, az ítélet rendelkező részét hivatalból magyarázza 39 41. Az egyesület és tagjai közti jogvitáknak a rendes bírói hatáskörből elvonása s választottbíróság hatáskörébe utalása kívül esik az alapszabályi rendezés tulajdonképpeni tárgykörén s ezért a választottbírósági szervezet alapszabályi megváltoztatásának az egyes tagokra vonatkozó joghatálya nem dönthető el az alapszabálymódosítás általános joghatályának elve alapján. A választottbíróságra vonatkozó újabb alapszabályi rendelkezést tehát azon az alapon, hogy az alapszabályok módosítása minden tagra egyaránt kihat, a peresfelek közt létesült választottbírósági írásos szerződéssel egyenlő hatályúnak tekinteni nem lehet, hanem vizsgálni kell, hogy az illető tag részt vett-e vagy vehetett-e az alapszabályok módosításának elhatározásában, s hogy így az újabb alapszabályokban foglalt és a korábbitól lényegesen eltérő választottbírósági kikötés közvetlenül vagy közvetve az ő akaratelhatározására vezethető-e vissza 41 42. Az egyesületi tagoknak az egyesület elleni vagy egymásközti, a tagsági minőségből eredő igényei érvényesítésére választottbírósági eljárás jogérvényesen kiköthető az alapszabályokban is, mert az alapszabályok a Pp. 767. §-ában