Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

126 Perjogi Döntvénytár. (Kúria 1932. jan. 28. P. VII. 5117/1930. sz.) A kir. Kúria: Alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja és arra kötelezi, hogy a felperesnek 120 pengő felülvizsgálati eljárási költséget 15 nap alatt fizessen meg. Indokok: A felperes szóval is előterjesztett keresetlevelében foglalt tényelőadás az, hogy kamatoztatás céljából adott át az alperesnek 2000 pengőt és 420 dollárt, ez pedig az átvett összegen a felperes megbízása és hozzájárulása nélkül értékpapírokat vásárolt részére s ezen üzleten pénze odaveszett. Ebből a tényállásból folyóan kéri a felperes az alperesnek a kereseti tőke és kamata megfizetésére leendő kötelezését. Abban a kérdésben, hogy annak a bíróságnak, mely előtt a keresetet előterjesztették, van-e az eljárásra hatásköre, a kereset tartalma az irányadó. A keresetnek fentebb már idézett tartalma szerint a felperes követelése nem a K. T. 258. §-ának 1., 2., 3., illetve 259. §-ának 1., 3., 6., 7. pontján alapul, következéskép arra vonatkozóan az 1881 : LIX. tc. 94. §-ának d) pontja értelmében a tőzsdebíróság hatásköre se ki nem köthető, se meg nem állapítható. Az a körülmény tehát, hogy a peresfelek a 2.-/. alatt csatolt okiratban megjelölt értékpapírok eladásából, valamint összeköttetésük egész tartama alatt adott mindennemű megbízásból s általában összeköttetésükből származható perekre a budapesti áru- és értéktőzsde választottbírósága ítélkezésének vetették magukat alá, nem gátolta a felperest abban, hogy a fentebb megjelölt kereseti követelést a rendes bíróság előtt érvényesítse. Ezért a kir. Kúria alaptalannak találta az alperesnek a fellebbezési bíróság ítéletét eljárási szabály megsértése miatt támadó felülvizsgálati kérelmét, azzal őt elutasította és a Pp. 543. §-.ának ut. bek. alapján az okozott költségek megfizetésére is kötelezte. = V. ö. Perjogi Dtár IV. 63., Hiteljogi Dtár V. 161. 160. A csődnyitásnak a választottbírósági szerződés hatálytalanságát előidéző hatást tulajdonítani nem lehet, éppúgy, mint ahogy a fél halála vagy gondnokság alá helyezése sem szünteti meg a szerződést. A közadós által a csődnyitást megelőzőleg érvényesen létesített választottbírósági szerződés tehát a csődtömeget is köti, csakhogy ilyen esetben a peres eljárás ugyanazon korlátozásoknak van alávetve, mint a rendes bíróság előtti per esetében.