Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

Perjogi Döntvénytár. S7 zetet, amely a későbbi és a korábbi vételár közt fennforog ; ebbe azonban az elvesztett bánatpénz beszámíttatik. A törvény e rendelkezéseibó'l nyilvánvaló, hogy az árvérési feltételeknek eleget nem tevó' árverési vevő csak e jogkövetkezményekkel terhelhető. A felhívott jogszabályt sérti ennélfogva a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, amely szerint az alperesek a teljes hátralékos árverési vételárat a miatt kötelesek bírói letétbe helyezni, mert a felek egymásközti jogviszonyában, az alperesek által felperesnek adott megbízás következtében, árverési vevőknek az alperesek tekintendők, akikkel, mint megbízóival szemben, a megbízás folytán a felperes joggal követelheti, hogy őt az árverési vétellel vállalt kötelezettség alól a még hátralékos vételár lefizetésével mentesítsék. Ha ugyanis a végrehajtási törvény 174. §-ának második bekezdése értelmében árverési vevőnek tekintendő felperest magát sem terheli az a kötelezettség, hogy a hátralékos árverési vételárat befizesse, illetve bírói letétbe helyezze és az ő vagyoni felelőssége csak a végrehajtási törvény 186. §-ának második bekezdésében meghatározott különbözet erejéig áll fenn, úgy a megbízási viszony fennforgása ellenére sem kötelezhetők az alperesek a teljes hátralékos árverési vételár bírói letétbehelyezésére, vagyis oly teljesítésre, amely az árverési feltételeknek eleget nem tevő árverési vevő felelőssége körét meghaladja. Alapos ennélfogva az alpereseknek az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság említett jogi álláspontja alapján ők jogszabálysértéssel köteleztettek a teljes árverési vételárhátraléknak bírói letétbehelyezésére. A végrehajtási törvény 186. §-ának harmadik bekezdése a korábbi árverési vevő ellen a megtérítendő különbözet erejéig biztosítási jogot bármely érdekelt fél kérelmére csak abban az esetben ad, ha az ingatlan a korábbi árverési vevő terhére és veszélyére megtartott újabb árverésen olcsóbb áron adatott el. Ez a rendelkezés nyilván azon a megfontoláson alapszik, hogy csak az újabb árverés megtartása szolgáltathat alapot annak megállapítására, hogy forog-e fenn egyáltalában megtérítendő különbözet. Ebből következik, hogy a peresfelek közt fennálló megbízási jogviszony ellenére sem terhelheti az alpereseket a felperessel szemben biztosítékadási kötelezettség oly esetben, amidőn az újabb árverés még meg nem tartatott, amidőn tehát nincs adat arra, hogy van-e megtérítendő különbözet, s amidőn főleg arra való figyelemmel, hogy a lefizetett bánatpénzt az alperesek adták, s a felperes az ingatlanokat a kikiáltási árnál lényegesen