Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

I Hf Perjogi Döntvénytár. elleni kizárási kérelmet szabályszerű határozathozatal végett a kir. Ítélőtáblához átteszi. (Kúria 1930. nov. 27. Pk. 7186/1930. sz.) = V ö. Perjogi Dtár 1. 380.. 111. 30.. VII.. 123., IX. 82. 46. A bíróság oly esetben, mikor a rendelkezésére álló bizonyítékokat a tényállás megállapításánál a meggyőződése megalkotására elegendőnek és annyira meggyőzőnek tartja, hogy már eleve kizártnak látja azt, hogy valamelyik fél által ajánlott további bizonyítás ellenkező meggyőződés előidézésére alkalmas lehessen, az okok feltárása mellett a kért további bizonyítást mellőzheti s döntését a bizonyítás addigi eredményeire alapíthatja. (Kúria 1930. nov. 20. P. V. 7381/1929. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár. I. 376., II. 127., 140., 528., VII. 108., IX. 74., XI. 32., 45., 55. 47. /. A Pp. 720. és 723. §-ainak egybevetett rendelkezései szerint a nagykorúak gondnokság alá. helyezése iránti eljárásban megfelelően alkalmazandó 710. § értelmében a szellemi képesség hiányára alapított gondnokság alá helyezési perben a nyomozó eljárást kell alkalmazni, a pernek ebből a nyomozó természetéből pedig önként következik, hogy a bíróság a gondnokság alá helyezés okának törvényes minősítésénél a perben megállapított tényállás alapján a törvényhely helyes alkalmazásában a felek kérelméhez kötve nincs és attól eltérhet. — II. Az orvosszakértők közvetlen vizsgálati adatain és a kihallgatott tanuk vallomásán alapuló tényállásból a felülvizsgálati bíróság önállóan következtet arra, hogy az alperes oly fokú elmegyengeségben szenved, amelynél fogva ügyeinek önálló vitelére és vagyonának kezelésére képessége nincs. (Kúria 1930 nov 19 p m 2076/193o sz = Ad I. : V. ö. Perjogi Dtár VIII. 25., XIII. 97. — Ad. II. : V. ö. Perjogi Dtár III. 217., 224., XIII. 46., 93.