Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

XXX Tartalommutató. VI. Az a körülmény, hogy felperes a választottbírósági szerződés érvénytelenségét vitatja és hogy az egyik választottbíró kizárását is szükségesnek mondja, a Pp. 779. §-a értelmében a választottbírósági eljárás lefolytatásának akadálya nem lehet és legfeljebb arra szolgálhat alapul, hogy felperes az illetékes rendes bíróság előtt a kizárást még a választottbírósági eljárás megindítása előtt kérje 9ö 175. I. Választottbírói eljárásban, ahol a bírói pártatlanság nincs a rendes bírósághoz hasonlóan biztosítva, ahol az ítélkezés jogának egyedüli biztosítéka a felek bizalma, ahol a feleknek nincs módjuk és alkalmuk választási jogukkal minden félre megnyugtató módon élni : méltánytalan, de indokolatlan is volna helyrehozhatatlan vagyoni érdekek kockáztatásával, a fél nyugalmának feláldozásával, végeredményében a választottbírói intézmény erkölcsi alapjának veszélyeztetésével a felet azon választottbírósági elnök ítélkezésének elfogadására kényszeríteni, akinek pártatlanságába vetett hitét méltán elvesztette. Kizárási ok tehát, hogy az alperes tudta nélkül a választottbíróság elnöki tisztébe olyan személy jutott, akit ebben az ügyben bírói működésre titokban a felperes választott ki ; hogy az elnök, saját nyilatkozata szerint, fél az erőszakos felperestől ; hogy az elnök azt izeni az alperesnek, egyezzen ki, mert különben baj lesz, de nagyobb költség ellenében hajlandó az ügyet elhúzni. És habár az elnök törvényes joga, sőt az eset körülményei és egyes törvényes rendelkezések szerint kötelessége is az, hogy a felek között az egyességet megkísérelje, mégis az a tény, hogy a bíró az egyesség kötésére a feleket felhívja, a bírói eljárásnak aggályossága szempontjából jelentőséggel bír, ha az eset egyéb körülményeiből valószínű következtetés vonható arra, hogy a bírót e jogok gyakorlásában nem a törvény pártatlan alkalmazása, hanem az ügyben szereplő felek iránt valamely okból származó rokonszenv vagy ellenszenv vezeti. De figyelembe vehetők az érdekelt feleknek a kizárási kérelem tárgyalásánál tanúsított kölcsönösen elfajult küzdelme és személyes harca által nyilvánvalóan felidézett ellenszenves indulatok is . . . 131 1912 :LIV. tc. a Pp. életbeléptetéséről. Telekkönyvi ügyek, perfeljegyzés. (Ppé. 11-13. §.) 81. Az öröklési szerződés érvénytelenítése iránti keresetet jogerősen elutasító ítélet a szerződés alapján bekebelezett tulajdonjog törlése iránt ugyanazon jogcímen indított perre nézve ítélt dolgot létesít, ez a per tehát fel nem jegyezhető 59 115. Perenkívüli telekkönyvi ügyben hozott végzés indokai ellen, minthogy azok határozati rendelkezést nem tartalmaznak, a tkvi rdts. 145. és 135. §-ának helyes értelme szerint felfolyamodásnak helye nincs (S9 119. A bekebelezés eredeti érvénytelensége miatti törlés iránti kereseti kérelem alapján fennálló perfeljegyzési jogot nem érinti az a körülmény, hogy a felperes e kérelemmel kapcsolatosan további, önmagukban perfeljegyzés alapjául esetleg nem szolgáló, kérelmeket is terjesztett elő 91