Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

Tartalommutató. set megindításakor köteles lett volna — kívánatra — biztosítékot adni, vagyis már az elsőbírósági eljárás költségét is biztosítani tartozott volna. — II. A biztosítékadási kötelezettség (Pp. 124. §) kérdésében nem az ügygondnok (Végr. tv. 124. §), banem a végrebajtató állampolgársága irányadó. És az, hogy végrebajtatóként nem egyedül a külföldi honos szerepel, hanem a felperes a végrehajtási bíróság rendelkezésének tartalmánál fogva egyben mint a saját ügygondnoka is indíthatott keresetet, továbbá hogy a felperes érdekében magyar állampolgárságú mellékbeavatkozó is szerepel a perben, az idegen állampolgárságú végrehajtató biztosítékadási kötelezettségén nem változtat. — III. A Pp. 499. § 4. bek. csak a fellebbezési eljárási költség (tehát a további költség) letételének elmulasztása esetében alkalmazandó. Amikor azonban az egész eljárási költségre kiható pergátló kifogásról van szó, a letétel elmulasztása — a biztosítékadásra kötelezett felperessel szemben (vagyis annyiban, amennyiben a per az illető végrehajtató érdekében folyik) — nem a fellebbezéstől való elállás kimondását, hanem a per megszüntetését vonja maga után. — IV. Magyarország és Görögország között a biztosítékadás alóli mentesség tekintetében viszonosság fenn nem áll 145. Az 1921 : XL. tc. a kiadatás következményéül a magyar állampolgárság elvesztését nem állapítja meg ; az a körülmény tehát, hogy a felperest az úgynevezett tanácsköztársasággal kapcsolatos bűncselekményért szabadságvesztésbüntetésre ítélték s a büntetés végrehajtásának félbeszakításával az 1921 : XL. tc. alapján az orosz tanácsköztársaságnak kiadták, a Pp. 180. § 8. pontjában meghatározott pergátlókifogás alapjául nem szolgálhat 1 Megállapítási kereset. (Pp. 130. §.) 1. Valamely képviselet felmondása joghatályosságának kétségbevonása nyilvánvalóan oly jogbizonytalanságot okoz, melyet a felmondó fél txírni nem tartozik, miért is szükségesnek mutatkozik a felmondó jogállapotának biztosítása végett a felmondás jogosságának a Pp. 130. §-a alapján indult perrel való megállapítása ; az pedig, hogy a per során a felmondás ideje letelt és a felmondott viszony valósággal megszűnt, a keresetet nem teszi tárgytalanná, mert a felmondás foganatbamenetele csak tényleges helyzetet teremt, de a felek jogviszonyának a jogszerűség szempontjából való bizonytalanságát nem szünteti meg 51. II. Ha a vevők az eladónak a szerződés hatályát egyoldalúan megszüntető ténye ellen a kereset beadása előtt nem tiltakoztak, továbbá ha a felperes az alperesek részére eladott ingatlannak telekkönyvi tulajdonosa maradt s a vételárelőleg is az ő birtokában volt és az alperesek a kereset beadása előtt sem az ingatlan tulajdonára igényt nem támasztottak, sem az előleg visszaadását nem kérték : felperes nem indíthat keresetet aziránt, hogy az ügyletnek elállás folytán történt hatálytalannáválása bíróilag megállapíttassék, mert ily kereset szükségességének fennforgására abban az esetben