Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

66 Perjogi Döntvénytár. keresettel érvényesített jogoknak -— igényeknek, követeléseknek — az azonossága is megállapíttassék. Ebből, valamint a perfüggőséget pergátló akadállyá tevő, fentebb említett törvényes rendelkezésnek a jogerős ítélet joghatályával való összefüggéséből és ezzel kapcsolatban a Pp. 411. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezésből következik egyúttal az is, hogy abban az esetben, ha a felperes az előző keresetével már érvényesített jogot újabb keresetében nagyobb terjedelemben érvényesíti, az előző keresetlevél kézbesítésével előállott perfüggőség az újabb keresetnek azzal a részével szemben, amely az első keresetben érvényesített követelésrészt meghaladó követelésrész iránt indíttatott, pergátló körülményként nem jöhet figyelembe, mint ahogy az előző perben hozandó ítéletnek jogereje sem terjedne ki az újabb keresetnek erre a részére. (Kúria 1930. nov. 6. P. II. 1026/1930. sz.) 88. A főbeavatkozási kereseti kérelem nem válik tárgytalanná azáltal, hogy a főperbeli felperes a főperben a kereseti kérelmet a főbeavatkozási kereset előterjesztése után elejti. — II. Az a körülmény, hogy a főperbeli alperes a főbeavatkozó jogát nem vonja kétségbe, nem teszi mellőzhetővé a Pp. 83. §-a értelmében való perbevonását. — 777. Az az alperes, aki az elsőbíróság előtti eljárás során a főbeavatkozó kereseti kérelmével szemben ellenkérelmet nem terjesztett elő, a fellebbezési eljárás során pedig éppen kifejezetten a felperes érdekében tett perbeli nyilatkozatokat, az elsőbíróság előtti eljárás költségéből csak a kereset és egy tárgyalás költségében marasztalható. (Kúrj[a mi 2() p y 6816/1929. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XV. 22. 89. Annak, hogy a perben megtámadott adás-vételügylet a felperesi ingatlan illetőségre érvénytelen, az a következménye, hogy a peres felek között az eredeti állapot hivatalból, vagyis külön kérelem nélkül is helyreállí-