Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

62 Perjogi Döntvénytár. arra, hogy az ügy jele részére megítélt költség erejéig a saját nevében is végrehajtást kérhessen, azonban erre kötelezettnek nem tekinthető. (Kúria 1930. dec. 17. P. VI. 2356/1929. sz.> 85. /. A kir.ügyész, mint a közigazgatási bizottságtagja elleni kártérítési keresetre nézve az 1871: VIII. tc. 68. §-ának az a rendelkezése alkalmazandó, mely szerint a kereset megindíthatására szükséges, hogy a kereshetőség a felhívott törvénycikk IV. fejezetében szervezett fegyelmi bíróság által s az ugyanott szabályozott fegyelmi eljárás útján előzetesen meg állapíttass ék. Egyébként azonban a magánfél nem zárható el attól, hogy az állami alkalmazott által hivatalos eljárásban neki okozott kár megtérítése iránt, amennyiben törvényes intézkedés kivételt nem tesz, a rendes bírósághoz forduljon; és az is általános szabály, hogy a törvényileg meghatározott kivételektől eltekintve, a kártérítési kereset fegyelmi eljárás előzetes lefolytatása nélkül is megindítható. Ez alól a törvény a pénzügyi igazgatóság személyzetét és az igazgatóságnak alárendelt pénzügyi közegeket sem veszi ki. — 77. Pergátló kifogás költségeinek a véghatározatra hagyása. (Kúria 1930. dec. 16. P. VI. 6243/1930. sz.> A kir. Kúria : A felperes felülvizsgálati kérelmét elutasítja, ellenben K. I. alperes felülvizsgálati kérelmére az elsőbíróság ítéletének a költség viselésére vonatkozó részét megváltoztatja akként, hogy a nevezett alperesnek a költség megtérítésében való marasztalását mellőzi, ezt meghaladólag K. I. alperes felülvizsgálati kérelmét is elutasítja, egyszersmind végrehajtás terhével kötelezi a felperest, hogy dr. M. S. alperesnek 200 P felülvizsgálati eljárási költséget 15 nap alatt fizessen meg, a felperes és K. I alperes közti viszonyban pedig a felperes felülvizsgálati eljárási költségét 200 P, s nevezett alperesét pedig 300 P-ben megállapítja. Indokok : Elsősorban a felperes felülvizsgálati kérelmével foglalkozva, a kir. Kúria helyesnek találta az elsőbíróság álláspontját, amely szerint M. S. kir. ügyészségi alelnök alperesre nézve az 1871 : VIII. tc. 68. §-ának az a rendelkezése alkalma-