Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)

Perjogi Döntvénytár. 59 ket végrehajtás terhével és egyetemlegesen kötelezi, hogy fizessenek az alperesnek 15 nap alatt 350 P per, 200 P fellebbezési meg 120 P felülvizsgálati, összesen tehát 670 P eljárási költséget. Indokok : Keresetükben felperesek azt adták elő, hogy : «megvásároltuk K. I. ingatlanát, ... a földmivelésügyi miniszter az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz nyilatkozatot adott be, amely szerint ... az államot illető elővásárlási jogot gyakorolja. Ezen nyilatkozat folytán az Országos Földbirtokrendezési Bíróság 48,592/0. F. B. 1925. sz. végzésével... az ingatlanokat a magyar államnak ítélte oda . . . Ha az állam valamely birtokra vonatkozólag elővásárlási jogával él, az ingatlant csak úgy szerezheti meg, ha azt az előbbi vevővel kötött szerződés értelmében veszi át, tehát az összes kötelezettségekkel. . . így a Magyar Állam tartozik nekünk megtéríteni minden oly kiadást, amelyek az ingatlan vételével jártak». Ezen az alapon keresetbe vették felperesek a következő kiadásokat, úgymint : a szerződéskészítés és az azzal járó munkálatok díját és költségét ; e költség iránt felperesek a szerződést kötött ügyvéd által megpereltetvén és abban a perben elmarasztaltatván, — az ott megítélt szerződéskötési költségen fölül annak a pernek a költségeit — ideértve a 7. sorszámú különirat szerint az azon perbeli ítéleti illetéket is, a szerződésen és a kérvényen lerótt 1.200,000 K «költséget» (nyilván : bélyegköltséget), a vételi illeték törlése iránti eljárás költségét, végül annak a nyugtának a bélyegilletékét, amely nyugtát felperesek az általuk befektetett kiadások megtérítése fejében az államtól kapott 200.000,000 koronáról állítottak ki. Keresetük alapjául felperesek még azt hozták föl: 5. sorszámú előkészítő iratukban : hogy a m. kir. földmivelésügyi miniszter «azt a kijelentést tette, hogy ... ha az állam az elővásárlási jogával élni fog, a mi munkánk és mindennemű kiadásunk teljes egészében meg lesz térítve» ; 7. sorszámú különiratukban : hogy «felperesek . . . módot és alkalmat nyújtottak az alperesnek elővásárlási jogának kihasználására, jogos, igazságos és méltányos, hogy az ebből keletkezett kiadásait felpereseknek meg is térítse ... a kereset alapját tulajdonkép ez képezi. . .» ; végül felülvizsgálati kérvényükben azt mondják, hogy : keresetük jogalapja az, hogy az alperes hozta'felpereseket abba a helyzetbe, hogy ezen kiadásaik fölmerültek, «már pedig ... ha valaki ténykedésével másnak kiadást okoz és különösen akkor, ha ebből azután az illetőnek előnye is van : ezen kiadást az illető megtéríteni tartozik». Mindezekből nyilvánvaló, hogy az államot illető elővásár-