Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)

54 Perjogi Döntvénytár. ség tartotta, és a közgyűlésen jelenvoltak többsége elismerte a perindításra megbízást adók meghatalmazását és a dr. B. Gy. ügyvéd által a perben már végzett percselekményeket jóváhagyta. A közigazgatási bizottságnak az 1926. évi június 16-i határozatot változatlanul hagyó határozata (16. sor. 1405/kb. 1926.) és a m. kir. földmívelésügyi minisztérium már említett helybenhagyó határozata, mint a kurittyáni volt úrbéres és zsellérközönség határozatát említik és hagyják helyben az alaki és anyagi érvénytelenségi okokat vitató panaszok elvetésével a határozatot. Az alperesnek ezzel az okirattal szemben az ellenbizonyítás szabadságában állott, de megfelelő ellenbizonyítékot fel nem hozott. Ellenbizonyítékul ném szolgálhat az, hogy a felsőbb közigazgatási hatóságok a határozat helybenhagyásában az 1894. évi XII. tc.-re és különösen ennek 8. §-ára hivatkoztak, mert e törvény 6—10. §-ai éppen az osztatlan közös tulajdonban levő legelőkre vonatkoznak, a jelen esetben pedig nem vitás, hogy a szóbanlevő osztatlan közös legelő a volt úrbéres és zsellérközönségé, tehát az idézett törvényhelyre való hivatkozás nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a kérdéses közgyűlést az úrbéresek és zsellérek tartották. Továbbá a 20. sor. 4. NB. jelű szervezési szabályrendelet 6. § 3. pontjában és 9. §-ában a közös legeltetésre is kiterjed, tehát nem kizárólag a nyomásos gazdálkodásra vonatkozik és az idézett törvény 8. § 3. bekezdése kifejezetten megengedi, hogy a legelőérdekeltségi közgyűlésen a főbíró vagy helyettese elnökölhessen. Ebből az elnöklésből sem következik tehát az, hogy a gyűlést a nyomásos gazdák tartották ; de az sem, hogy a gyűlés nem lehetett az úrbéres közönség gyűlése, mert a legelő az úrbéreseké. Végül nincs azt kimondó jogszabály, hogy az úrbéres és zsellérközönség az 1898 : XIX. tc. értelmében megalakult közgyűlés által határozhatna csupán, mert ez csak a törvény 25. §-ában meghatározott erdei gazdasági ügy intézésére vonatkozik, nem pedig a többi erdei ügy intézésére is, a legelőkre pedig egyáltalában nem terjed ki. Azt,'hogy a határozat mellett szavazók birtokarány szerint az összesség felét meg nem haladták, az alperes nem állítja és jogszabálysértés panaszolása nélkül nincs is ez megállapítva. Minthogy ezek szerint a kereset megindítására az abban megnevezettek jogosítva voltak és az általuk adott ügyvédi meghatalmazás is törvényszerű, következőleg a fellebbezési bíróság által észlelt pergátló körülmény meg nem állapítható : ennélfogva a felperes felülvizsgálati kérelmére a rendelkező rész értelmében kellett határozni.