Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)

44 Perjogi Döntvénytár. 53. /. Ha a fél a Pp. 553. §-a világos rendelkezéseivel szemben nem kellő helyen adja be a felfolyamodást, a félfolyamodási határidő elmulasztása miatti igazolásnak, tévedés címén, hely nem adható. —II. Az egyetemleges adóstársak egyike által biztosítékul letett értékek a hitelezőnek az összes egyetemleges adóstársak ellen megítélt követelése biztosítására szolgálnak. (Kúria 1929. okt. 4. Pk. V. 1390/1929. sz.) A kir. Kúria: A végrehajtató igazolási kérelmének helyt nem ad és a végrehajtató felfolyamodását visszautasítja ; F. B. felfolyamodásának pedig helyt nem ad. Indokok : Végrehajtató a részére 1928. évi december hó 29. napján kézbesített másodbírósági végzés ellen felfolyamodását 1929. január 8. napján, tehát a Ppé. 40. § és a Pp. 552. §-ában meghatározott nyolcnapi határidő eltelte után adta be az elsőfolyamodású bírósághoz. Mulasztása igazolásául azt hozta fel, hogy ebben az ügyben érdemben másodbírósági eljárás volt folyamatban, melynek során hozott ítélet elleni jogorvoslat a másodbíróságnál volt benyújtandó, amely körülmény, valamint a Pp. 553. §-ának 2. bekezdése jogi képviseló'jének irodáját abba a tévedésbe ejtette, hogy a jelen jogorvoslat is a másodbíróságnál nyújtandó be ; ide pedig a felfolyamodás nyolc napon belül érkezett. Ez az előadás valósága esetén sem alkalmas annak meg-' állapítására, hogy a félfolyamodási határidő elmulasztása a fél, illetve képviselője önhibáján kívül történt : mert a Pp. világos rendelkezései mellett a rendes gondosság kifejtése ily tévedést kizárt volna, ily gondosság elmulasztása pedig a vétlenség megállapíthatását kizárja. Ezért a kir. Kúria a végrehajtató igazolási kérelmének helyt nem adott és felfolyamodását a Pp. 558. §-a alapján mint elkésettet hivatalból visszautasította.. F. B. ötödrendű alperes felfolyamodásának a kir. Kúria azért nem adott helyt : mert a végrehajtás alapjául szolgáló ítélet az alpereseket egyetemleg kötelezte a marasztalási összeg megfizetésére. Az egyetemlegesség fogalmából pedig folyik az, — amint azt a másodbíróság helyesen kifejtette — hogy a hitelező a szolgáltatást ugyan az adósok bármelyikétől egészben, azonban mégis csak egyszer követelheti. Ugyanez áll a követelés biztosítása kérdésében is ; minélfogva az egyetemleges adóstársak egyike által biztosítékul letett értékek a hitelezőnek az összes egyetemleges adóstársak ellen megítélt követelése biz-