Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)

Perjogi Döntvénytár. 37 kinevezve nem volt, hivatali esküt nem tett, fizetését havonként húzta, külön megbízások után pedig külön díjazást kapott, tagja volt a beszerzési csoportnak és I. osztályú vasúti szabadjegyet élvezett. A felek egyező előadása szerint felperes munkaköre abból állott, hogy politikai cikkeket írt és azokat külföldön helyezte el és esetről-esetre fontos politikai jellegű megbízásokat látott el. Mindebből pedig nem lehet megállapítani, hogy akár a cikkek írása, akár politikai megbízásainak ellátása az állam közjogi vagy közigazgatási teendő közé tartozott volna, hanem a felek előadása éppen arra mutat, hogy a cikkek írása és elhelyezése kifejezetten magánjogi természetű jogviszonyt foglalt magában, míg a politikai jellegű megbízások államhivatalnoki szolgálati jelleg hiányában. csak olyanok lehettek, amelyeket az állam politikai érdeke megkövetelt ugyan, de amelyeknek ellátása nem állami funkció, hanem a magánjogi természetű szolgálati vagy megbízási jogviszony körébe tartozik. Ezért anyagi jogszabálysértéssel állapította meg a fellebbezési bíróság felperes szolgálati viszonyának közjogi természetét és eljárási jogszabálysértéssel szüntette meg a pert a Pp. 180. § 1. pontjában megjelölt hivatalból észlelendő pergátló körülmény okából. Miért is a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatva, nevezett bíróságot további eljárásra és határozathozatalra kellett utasítani. = V. ö. Perj. Dtár XIV. 109., XIII. 10., 82., 103., X. 5., IX. 185., VII. 128., V. 8. és jzt. 45. /. Nem elég azt előadni, hogy a felek a peres követelés alapját képező jogügyletből kifolyólag felmerülő mindennemű vitás kérdések elbírálására a budapesti árués értéktőzsde választott bírósága eljárását kötötték ki : hanem — perbebocsátkozás előtt — kifejezetten pergátló kifogást kell emelni. — II. A váltókra vonatkozóan a Pp. kilencedik címében foglalt meghagyásos eljárásnak a tőzsde választott bíróságánál helye nincs. (Kúria 1929. okt. 9. P. VII. 5737/1928. sz.) A kir. Kúria: A felperes felülvizsgálati kérelmének helyt adva, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, a pert pergátló kifogás folytán megszüntethetőnek nem találja és a fellebbezési bíróságot a per érdemi elbírálására utasítja. A felperesnek a felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége 170 pengő, az alpereseké 60 pengő.