Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)

Perjogi Döntvénytár. 2ri marasztalásra is irányul; v. ö. Kovács, Pp. magy. II. kiad. 419. lap 14., 15. és 425. lap, IX. jzt. 27. Az atya nem indíthat keresetet a fiú ellen annak a megállapítása iránt, hogy az általa a fiúra átruházott ingatlan — az ő halála után — osztályra lesz bocsátandó. (Kúria 1929. okt. 1. P.fclII. 6403/1928. sz.) A kir. Kúria: Felperest felülvizsgálati kérelmével eluta­sítja s végrehajtás terhével kötelezi, hogy az alperesnek 15 nap alatt 60 pengő felülvizsgálati eljárási költséget fizessen meg. Indokok : A felülvizsgálati eljárásban nem vitás tényállás szerint a felperes, mint gazdálkodó, még az 1913. évi március hó 29-én 20,000 K vételárért megvásárolta a fia javára a patosfai 176., 197. és 59. sz. tjkvben foglalt ingatlanokat, közelebbről megjelölvén 10 holdnyi külsőséget és egy kocsmaüzlet folyta­tására alkalmas belsőséget, hogy a nevezett fiát, aki előzőleg a felperessel közös háztartásban élt, önállóságra juttassa. A vételügylet megkötésekor a meg nem támadott tény­megállapítás szerint a peresfelek között nem volt szó sem arról, hogy az alperes a felperestől a vételárra fordított 20,000 K össze­get osztályba kapja, illetve hogy a törvényes örökrész kiszámításá­nál az alperes a vételárnak megfelelő 20,000 K értéket osztályra bocsátja, sem pedig a kötelesrészbe való betudásról (computatio). Nem vitás, hogy a vétel alkalmával a felperes-atya és az alperes (aki 1912. évi január havában nősült) egykenyéren éltek és a peresfelek között az volt a megegyezés, hogy a fel­peres az alpereshez megy, vele egykenyéren fog élni és az al­peres őt öregségében gondozni fogja. A felperes ezt követően 1919. évig az alperessel egykenyéren is élt, amikor a felperes az alperestől elment. E tényállás mellett a fellebbezési bíróság a felperest arra irányuló keresetével, hogy állapíttassák meg, hogy az ingat­lanok vételárát ő fizette ki és hogy ez az érték halála után az alperes törvényes örökrészébe beszámítandó, elutasította, mert a jelzett jogügylet nem a felperesnek az alperessel szemben való jogállapotát érinti, hanem az alperesnek a felperes leendő örö­köseivel való jogállapotát fogja befolyásolni. A felperes e döntés ellen azzal érvel, hogy neki még életében jogában áll megállapíttatni, hogy az alperes által vitatott tiszta ajándékozás helyett a törvényes örökrész kiszámításánál figye­lembe veendő előre adott osztályrészről van szó és hogy a fenti ingatlanok a kapáskori vételár összegében osztályra lesznek bocsátandók (collatio).

Next

/
Oldalképek
Tartalom