Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)
106 Perjogi Döntvénytár. Minthogy pedig az alperes perújítási keresetét 1926. évi március hó 17. napján, tehát attól a naptól számított hat hónapon belül, amely napon a gyámi kinevezést újabb gyámjának kézbesítették, beadta, a perújítási keresetet a Pp. 567. §-ának értelmében kelló' idó'ben beadottnak kell tekinteni. Ezekből az okokból a felpereseknek a perívjítási kereset visszautasítására irányuló felülvizsgálati kérelme alaptalan. Áttérve a perújítási okokra : A kir. Kúria a maga részéről is helyesnek fogadja el felhívott helyes indokai alapján a fellebbezési bíróságnak azt az álláspontját, hogy az a különben nem vitás körülmény, hogy az alperes gyámhatóságát az alapper folyamatbatételéről nem értesítették, a Pp. 563. §-ának 4. pontjában szabályozott perújítási okot nem állapítja meg. Azt a további perújítási okot, hogy az alperes jogelőde a felpereseket öröklési igényükre kielégítette, az alperes a fellebbezési bíróság megállapítása szerint nem bizonyította be. Az alperes a fellebbezési bíróságnak ezt a megállapítását felülvizsgálati kórelemmel nem támadta meg, az említett perújítási ok tehát a perújítási kereset megítélését nem eredményezheti. De nem szolgálhat a perújítási kereset megítélésének alapjául az sem, hogy a peres hagyaték egy része nem hárult természetben a felperesekkel közös törzselődökről az örökhagyóra, hanem az a közös törzselődöktől ma már természetben meg nem lévő vagyontárgyakat örökölt és ezeknek árát fordította szerzésre, mert a felperesek az alapperben keresetük alapjául maguk is azt adták elő, hogy az örökhagyó a peres vagyon egy részét nem örökölte természetben a közös törzselődöktől, hanem azt a közös törzselődöktől örökölt vagyonból szerezte s az alapperbeli ítélet a felperesek öröklési jogát ezen az alapon állapította meg, minélfogva a perújítási kereset ebben a tekintetben változatlan tényállás mellett az alapperbeli jogi döntést támadja még, jogkérdésben azonban perújítással élni nem lehet. Hasonló elbírálás alá esik az a végső perújítási ok is, hogy a peres vagyont az örökhagyó után annak férje örökölte s az erről szállott az alperesre, amiből az alperes azt a jogi következtetést vonja le, hogy a peres vagyon ági jellegét elvesztette, mert az alapperben a felperesek ezeket a tényeket is előadták s az alapperbeli ítélet ezen a tényálláson is alapul. Tévedett tehát a fellebbezési bíróság akkor, amikor a perújítási keresetnek részben helyet adott. De hasonlóképpen tévedett a fellebbezési bíróság akkor is,
