Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)

Perjogi Döntvénytár. 105 emelkedésétől újabb gyámjának kinevezéséig nem volt törvényes képviselője: a perújítási határidő kezdőpontja kérdésében az alperes csak újabb gyámjának kinevezésével jutott abba a helyzetbe, hogy perújítási okait érvényesíthesse. — II. Az, hogy az alperes gyámhatóságát az alapper folyamatbatételéről nem értesítették, a Pp. 563. §-ának 4. pontjában szabályozott perújítási okot nem állapítja meg. — 777. Változatlan tényállás mellett az alapperbeli jogi döntés perújítással sikeresen meg nem támadható. — IV. Kereset felemelés kizárása az újított Verben- (Kúria 1929. nov. 7. P. I. 8960/1927. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztat) alperes perújítási keresetét elutasítja, a felpereseknek a peres ingatlanok birtokbabocsátásra irányuló kereset felemelési kórelmét pedig visszautasítja s a perújítási eljárásban felmerült költséget a peresfelek között kölcsönösen megszünteti. Indokok t A gyámhatóság az alperes korábbi gyámját, aki az alperest az alapperben képviselte, az alapperbeli ítéletnek az 1925. évi április hó 25. napján bekövetkezett jogerőre emelkedése után hozott határozatával gyámi tisztétől az 1877 : XX. tc. 57. §-a alapján elmozdította s ugyanabban a határozatában az alperes részére más gyámot nevezett ki, aki az alperest az újított perben képviseli. A gyámhatóságnak ezt a határozatát az alperes ezidőszerinti gyámjának 1926. évi január hó 2. napján kézbesítették. Az alperes korábbi gyámját a gyámságtól elmozdító gyámhatósági határozatnak alapjául a községi elöljáróságnak abbeli jelentése szolgált, hogy az elsőbíróság a gyámot gyenge gondolkozású, élettelen és együgyű asszonynak tartja. A fellebbezési bíróság — ítéleti megállapítása szerint — az alperes korábbi gyámjának együgyűségét és korlátoltságát annak személyes meghallgatása útján maga is észlelte. Ezekből megállapítható, hogy az alperes korábbi gyámja a gyámi tiszt viselésére alkalmatlan volt, az alperest tehát úgy kell tekinteni, mint akinek az alapperbeli ítélet jogerőre emelkedésétől újabb gyámjának kinevezéséig nem volt törvényes képviselője. Ilyen körülmények mellett pedig helyes a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, hogy az alperes csak újabb gyámjának kinevezésével jutott abba a helyzetbe, hogy perújítási okait érvényesíthesse.