Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)

Perjogi Döntvénytár. 99 jogi törvény bírói eljárást rendel, valamint amelyek a tulajdon kérdésével kapcsolatban bírói intézkedést igényelnek. — II. A vízrendezési társulatból való kiválás kérdése a közgyűlés és végső fokon a földmívelési miniszter hatáskörébe tartozik; és utóbbinak az a kijelentése, hogy a törvény rendes útja fennmarad, a bíróságot nem köti. — III. A társulat tagjai az elkészült ártér fejlesztési munkálatok megváltoztatására irányuló kereseti igényüket csak abban az esetben érvényesíthetik polgári per útján, ha előzően az e kérdésben előírt közigazgatási hatósági eljárást a törvényben előírt módon igénybe vették. És az 1885: XXIII. tc. 105., 106., 108. §-a%ban előírt alispáni határozatot a földmívelési miniszter döntése nem pótolja. (Kúria 1929. okt. 11. P. \7. 8115/1927. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét az elsőbíróság ítéletére is kihatóan hatályon kívül helyezi s a pert megszünteti. Egyúttal a felpereseket egyetemlegesen végrehajtás terhével arra kötelezi, hogy az alperesnek ügyvédje kezéhez 1200 pengő elsőbírói, 150 P fellebbezési és 250 P felülvizsgálati költséget 15 nap alatt fizessenek. Indokok : A felperesek keresete az alperes társulat kötelékéből leendő kibocsájtásukra, a tulajdonukat képező ártéri ingatlanoknak az alperes társulat érdekeltsége alá tartozó árterületből leendő kivonására, tehát végeredményben az ártér csökkentésére, ezenfelül az általuk az 1924—1926. évekre kifizetett háromévi ártéri járulék visszatérítésére és arra irányul, hogy a bíróság őket az ártéri járulék további fizetésének kötelezettsége alól mentse fel. Az alperes által hivatalból figyelembevétetni kívánt s egyébként is a Pp. 180. §-ának utolsó bekezdése úgy a Pp. 540. §~a értelmében hivatalból a felülvizsgálati eljárásban is figyelembe veendő, a Pp. 180. §-ának 1. és 2. pontjaiban meghatározott pergátló körülmények fennforgása kérdésében a kir. Kúria elsősorban arra az irányadó tényállásra utal, hogy az alperes szabályszerűen megalakult, az illetékes minisztérium által jóváhagyott alapszabályokkal rendelkező, vízrendezésre alakult társulat, amelynek kötelékébe tartozó árterület jogerős közigazgatási határozattal megállapítást nyert. Ez irányadó tényállásból nyilvánvaló, hogy a felperesek keresete vízszabályozási ügyre vonatkozik. 7*