Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)

. Perjogi Döntvénytár. 95 fellebbezési bíróság a fellebbezés során egyesített perekben már ítéletet hozott, a felülvizsgálati bíróság pedig az egyesített perehet közösén tárgyalta és feloldó végzésében együttesen és egységesen bírálta el: a fellebbezési bíróság az egyesítést többé már meg nem szüntetheti. (Kúria 1929. dec. 12. P. VI. 763/1928. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét feloldja s a fellebbezési bíróságot további szabályszerű eljárásra és a költségek viselésére is kiterjedő új határozat hozatalára utasítja. Egyúttal a felülvizsgálati költséget •— a bélyegköltségeken felül — a felperes részére 2000 pengőben s az alperesek részére szintén 2000 pengőben megállapítja. Indokok: I. Alaptalan az alperesek ama felülvizsgálati panasza, amely szerint a fellebbezési bíróság sértette meg az eljárási szabályokat akkor, amidőn a felperesnek a fellebbezéshez való csatlakozási kérelmét a kir. Kúria P. VI. 7676/53/1926. számú végzésének meghozatala után is elfogadta és amidőn azt érdemben elbírálta. A Pp. 493. §-a értelmében az ellenfél a szóbeli tárgyalás befejezéséig a fellebbezéshez csatlakozhatik. Ez arra az esetre is áll, amidőn a fellebbezési bíróság ítélete elleni felülvizsgálat folytán a fellebbezési bíróság ítéletét a felülvizsgálati bíróság feloldotta és a fellebbezési bíróságot további eljárásra utasította. A Pp. 543. §-ának 2. bekezdésén alapuló feloldással és utasítással ugyanis az ügy ismét fellebbezési eljárás alá került, amelyben a fellebbezési bíróság előtti szóbeli tárgyalás befejezéséig a Pp. 493. §-ának rendelkezései újból alkalmazandók. A jelen esetben nem akadályozza ezt a kir. Kúria feloldó végzésének XII. pontja sem, amely szerint annak, hogy a felperes az elsőbírói ítéletek rendelkező része ellen fellebbezéssel nem élt, csupán az a következménye, hogy a felperes javára szóló marasztalási összeg az elsőbíróilag megítélt összegeken felül nem emelkedhetik. A kir. Kúria eme kijelentése ugyanis arra az ügyállásra vonatkozott, amely a felülvizsgálati kérelmek elintézésekor, vagyis az 53. alszámú feloldó végzés hozatalakor elbírálás alá került. Ez a kijelentés azonban nem vetett gátat annak, hogy a felperes a szóbeli tárgyalás utólagos megnyitása után a fellebbezési bíróság előtt a fellebbezési eljárásban a törvény által megengedett csatlakozási kérelmét előterjeszthesse. IÍ. Ellenben alapos az alpereseknek az a felülvizsgálati panasza, amely szerint a felülvizsgálati bíróság szabályelle-