Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)

XII Tartalommutató. 111. Hely adandó az igazolásnak, ha az ügyvédet a tárgyalás ellátásában az a körülmény gátolta, hogy ugyanazon a napon más tárgyalása volt, amelyet az idő rövidsége miatt másra bízni már nem tudott Fellebbezés. (Pp. 476—519. §.) 8. í. Amikor az alperes olyan kérelmet, avagy ellenkérelmet, hogy felperes a részére megítélt járadékrészletek felvételekor életbenlétének helyhatósági bizonyítvánnyal való igazolására köteleztessék, — az eljárás során elő nem terjesztett — a fellebbezési bírósági ítélet ilyen értelemben való kiegészítésének helye nincs. — II. A másodbíróság kiegészítő ítéletének megváltoztatása s a kiegészítési kérelem elutasítása — amikor a törvény nem írja elő a nyilvános előadást — tárgyalás alapján, ítélet alakjában történik 16. II. Az elévülés a követelhetés előkérdése ugyan, de nem tekinthető a Pp. 391. §-ában jelzett oly alapnak, amelynek elbírálására a közbenszóló ítélet is szolgálhat és ennek elbírálása nem ad alapot arra, hogy a fellebbezési bíróság az ügyet további tárgyalás végett az elsőbírósághoz utasíthassa vissza. Az ennek ellenére hozott közbenszóló ítéletet hivatalból kell hatályon kívül helyezni 54. A Pp. 510. § harmadik bekezdése — a Pp. 266. §-ára való tekintettel — nem nyerhet alkalmazást akkor, amikor a fellebbezési eljárás során tett s a fellebbezési tárgyaláson meg nem jelent féllel közölt tényállítások olyanok, amelyek az ellenfélnek a perben korábban tett előadása által tagadottaknak tekintendők 55. Felperesnek az a ténye, hogy a kamatokat az elsőbíróság előtt még keresetbe nem veszi, ily irányit kifejezett kijelentés hiányában a kamatokról való végleges lemondásnak nem minősíthető ; a Pp. 494., illetve 188. §-ának 2. pontja értelmében pedig megilleti a felperest az a jog, hogy a fellebbezési eljárás során keresetét az eredetileg nem követelt járulékokra is kiterjessze 100. Ha az elsőbíróság helytelenül utasította el a felperest a kereshetőségi jog hiánya okából, akkor a Pp. 506. §-a helyt nem foghat, hanem a fellebbezési bíróság a kereshetőségi jog kérdésében elfoglalt álláspontjához képest az eljárást maga tartozik folytatni és azokban a kérdésekben is köteles határozni, amelyek az elsőbíróság előtt tárgyalva vagy eldöntve nem voltak és az elsőbíróság érdemben hozott ítéletét így kell felülbírálni. (Pp. 503. §.) 103. I. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezéshez azután is csatlakozhatok, miután a fellebbezési bíróság ítéletét a felülvizsgálati bíróság feloldotta és a fellebbezési bíróságot további eljárásra utasította. — II. Miután a fellebbezési bíróság a fellebbezés során egyesített perekben már ítéletet hozott, a felülvizsgálati bíróság pedig az egyesített pereket közösen tárgyalta és feloldó végzésében együttesen és egységesen bírálta el: a fellebbezési bíróság az egyesítést többé már meg nem szüntetheti 110. Ha a felperes a teljesítésre irányuló elsődleges kérelem mel-