Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)

Perjogi Döntvénytár. 53 De nem jöhet figyelembe alpereseknek az a felülvizsgálati panasza, sem hogy felperes ós jogelődük között házasságon kíyüli nemi viszony állván fenn, felperes részéről tulaj donkép egy erkölcstelen ügyletből, t. i. az ágyasságból eredő követelés érvényesítéséről van szó, ami bírói elismerést nem kaphat. A jogszabálysértés nélkül megállapított és a Pp. 534. §-a értelmében e helyütt is irányadó tényállás szerint ugyanis felperes alperesi jogelőd háztartásában — amint ezt egyébként alperesi jogelőd a C) alatt esatolt cselédkönyvben eszközölt sajátkezű bevezetésével is mindenkor kifejezetten elismerte — éveken át cselédként dolgozott, az 1914. év óta azonban alperesi jogelőd felperesnek fizetést nem adott, hanem csak halála esetére végrendeleti vagyonjuttatással igérte őt megfelelően kárpótolni. Felperesnek ebből a jogalapból származó követelését pedig sem erkölcstelen jogcíművé nem teszi, sem meg nem szüntetheti az a további szintén nem vitás tény, hogy felperes a szolgálati viszony mellett alperesi jogelőddel nemi érintkezést is tartott fenn, mert a jó erkölcsökbe ütközés okából a bírói védelemből kizárt követelésről csak akkor lehetne szó, ha felperes nem háztartási szolgálatainak egyenértékét, hanem a nemi viszony folytatásának jutalmát kérné. Hasonlókép jogosulatlan felperesnek a marasztalási összeget érintő felülvizsgálati panasza is, mert összegében a felek között eleve meg nem határozott és így már e természeténél fogva bírói megállapítástól függő követelés forogván kérdésben, a Pp. 271. §-a szerint annak mennyiségét az összes körülmények figyelembevételével a fellebbezési bíróság legjobb belátása szerint állapíthatta meg, ami méltánytalannak azért sem tekinthető, mert alperesi jogelőd a felperesnek a nem vitás tényállás szerint nemcsak lakást és élelmezést, hanem teljes ruházatot is adott. Sem a méltányossággal, sem a törvénnyel nem ellenkezik végül a fellebbezési bíróságnak az a döntése sem, hogy alpereseket arányos rész per- és rész fellebbezési költségben marasztalta, mert alperesek a fizetés teljes megtagadásával a pert felperesre nézve elkerülhetetlenné tették és a követelés összege különben is bírói megállapítástól függött. Ezek szerint tehát a peres felek összes felülvizsgálati panaszai alaptalanok lévén, úgy felperes, mint alperesek felülvizsgálati kérelmét elutasítani és a felülvizsgálati támadásnak mindkét oldalon való teljes sikertelenségére tekintettel a felülvizsgálati költséget is a peres felek között kölcsönösen megszüntetni kellett. = Ad II. V. ö. Kovács : «Pp. magy. II. kiadás» 772. lap, V. jzt.