Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)

T arialommutató. xxvn Lap 136. Nem újabb biztosítási végrehajtásnak, hanem csak folytatólagos biztosítási végrehajtásnak lehet helye az olyan tőke, kamat és költség erejéig, amelyre nézve a biztosítási végrehajtás már egyszer elrendeltetett és hatályában fennáll ; a perben megítélt további költség erejéig azonban az újabb biztosítási végrehajtás elrendelhető 121 149. Abban az esetben, ha a perben már másodbírói ítélet hozatott, a biztosítási végrehajtás kérése alkalmából az elsőbírósági ítéletre visszatérni nem lehet ; ilyenkor tehát a teljesítési határidő lejárata kérdésében nem az elsőbírói, hanem a másodbírói ítélet rendelkezése irányadó 127 fZárlat. (Végr. t. 237—254. §.) 33. Az a harmadik személy, aki valamely zárlat által magát tulajdoni jogában sértve érzi, nincs elzárva attól, hogy tulajdonjoga alapján a törvény rendes útján érvényesíthesse az abból folyó azt az igényét, hogy az említett jogsértő zárlat megszűntettessék. Az ily irányban folyamatba tett per sem az 1881 : LX. tc. 92. és következő szakaszaiban szabályozott igénykeresetnek, sem pedig az e törvény 216. §-ban meghatározott végrehajtásmegszüntetési kereset hasonszerűségére indított keresetnek, hanem a köztörvényen alapuló oly közönséges keresetnek tekintendő, amelyet a zárlat által jogaiban sértett vagy jogaiban korlátozott fél, a zárlatot kérő fél ellen a Pp. szabályai szerint hatáskörrel bíró illetékes bíróságnál, tehát esetleg a kir. törvényszéknél folyamatba tehet 35 45. Oly ítélet alapján, mely az alperest az ingatlannak a felperes közös birtokába bocsátására kötelezi, a zárlat és a zárgondnok bevezetése a Ppé. 54. §-a értelmében elrendelhető .... 45 54. Nem tartozik külön eljárásra és külön ügybírósághoz a felülfoglaltató kártérítési keresete, mely azon alapul, hogy az alapfoglaltató és a zárgondnok a felülfoglalt ingókat bírói felhatalmazás kikérése nélkül egymással összejátszva önhatalmúlag értékesítették, a befolyt vételárat az alapfoglaltató követelésére fordították és bírói utasítás nélkül elszámolták, aminek folytán a felülfoglaltatók követelésére szolgáló fedezet megszűnt 55 89. I. Hagyatéki zárlati ügyben az, aki az átadó végzés szerint nem örökös, a zárgondnoki számadás felett hozott ítélet ellen fellebbvitellel nem élhet. — II. A felülvizsgálat megengedettségére irányadó érték szempontjából a zárgondnok által felszámított díjak összegéhez hozzá kell adni azt az összeget, amelyben az egyik örökös a zárt kérőt és a zárgondnokot, a zár alatt mutatkozó hiány címén, marasztalni kéri. — III. Az egyes hagyatéki vagyonrész kezelésével felmerült zárlati költség azt terheli, aki az illető vagyonrészt örökölte 87 Ügyvédi rendtartás. 40. Ha az egyik fél ügyvédje által szerkesztett szerződés szerint a szerződés költségeit a szerződő felek közösen viselik, az ügyvédnek a költségek fele-felerésze erejéig mindkét fél ellen önálló kereseti joga van 42