Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)

106 Perjogi Döntvénytár. alperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság ítéleti döntésénél nem tekintette a kereseti igény érvényesítését gátló oknak azt. hogy az alperes javára a kielégítési végrehajtás a fíj alatti végzéssel minden feltétel nélkül lett elrendelve. A felperes annak a megállapítása céljából, hogy a vételárhátralékot a pénzromlásra tekintettel mily összegben követelheti az alperestől, illetve számíthatja be a végrehajtás alapjául szolgált alperesi követelésbe, a jelen pert a fellebbezési bírósági ítélet fentieknek megfelelő helyes jogi álláspontja szerint folyamatba tehette, az a kérdés pedig, hogy e mellett jogszerűen megindíthatta-e az alperes ellen a második , a végrehajtás megszüntetése iránti pert is, erre a perre nem tartozik, hanem a végrehajtás megszüntetési perben fog elbíráltatni. Alaptalan tehát az alperesnek az a felülvizsgálati panasza is, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel mellőzte azt az alperesi kifogást, hogy a felperesnek nem lehetett ugyanazon jogviszonyból kifolyóan két pert folyamatba tenni. Az az alperesi kérelem, hogy a jelen per tárgyalása a végrehajtás megszüntetési per jogerős elbírálásáig függesztessék fel, alaptalan s ezt a kérelmet a fellebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül mellőzte, mert a nem vitás tényállás szerint a végrehajtás megszüntetési per tárgyalása a jelen pernek elbírálásáig jogerős határozattal már fel van függesztve, de ha ez meg nem történt volna is, abban az esetben sem volna a jelen per tárgyalása a végrehajtás megszüntetési per elbírálásáig a Pp. 234. §-a értelmében felfüggesztendő, mert a jelen perben eldöntendő attól a körülménytől, hogy a felperes vételárhátralék címén mily összeget számíthat be a végrehajtásnak alapul szolgáló alperesi követelésbe, függ a végrehajtási jog egészben vagy részben való megszűnte és nem megfordítva. A kir. Kúria elfogadja a fellebbezési bíróság ítéletnek azokat az indokait, amelyek szerint nem tekintette fizetésnek az 1918-ban kelt szerződésben meghatározott 30,600 K vételárhátraléknak 1925 szeptemberben értékét vesztett koronákban számszerint ugyanezen összegben bírói letétbe helyezését, ugyancsak egészben elfogadja a fellebbezési bírósági ítéletnek az értékelés megengedésére és mérvére vonatkozó indokolását is s ez alapon a fellebbezési bíróság ítéleti döntésének megfelelően megállapítja, hogy a felperes vételárhátralék címén a fellebbezési bíróság ítéletében meghatározott 33.998,785 koronát, vagyis 2719 P 90 f összegét számíthatja be a 60 hektoliter ecet egyenértékét tevő. alperesi követelésbe. E döntés ellenében felhozott az az alperesi védekezés,