Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)
IDO Perjogi Döntvénytár. (Kúria 1929 máre. 8. P. II. 857/1928. sz.) A kir. Kúria: A felülvizsgálati kérelmet elutasítja. Indokok : Az 1886 : XXI. tc. 15. §. szerint a törvényható-' sági joggal felruházott városok az állam által igénybe nem vett új adókat hozhatnak be. Nyilván ezzel a jogával élt csupán alperes is a 439/1913. sz. alatt kelt s a 26,338/1914. III. c. sz..' belügyminiszteri rendelettel a szükséges kormányhatósági jóváhagyást elnyert szabályrendeletének megalkotásával és életbeléptetésével. A szabályrendelet törvényessége feló'l dönteni a felsőbb közigazgatósági hatóságok hivatottak, ele ez a szabályrendelet az 1920 : XXXIV. tcikkbe ütközőnek már azért sem tekinthető, mert az a telkek értékének emelkedését vonja adó alá, (1. §.) míg a vagyonátruházási illeték alapja az 1920. évi XXXIV. tcikk 1. és 24. §-a szerint maga az ingatlannak mindenkori forgalmi értéke. A kérdéses szabályrendelettel életbeléptetett telekérték-, emelkedési adó mindenesetre közadótartozás jellegével bír, amely az az alá esőket nem magánjogi címen terheli, hanem annak viselése köz- és közigazgatási jogi alapokon nyugszik. Az ily jogviszonyokból eredő tartozás vagy követelés pedig általában nem tartozik polgári perútra és az 1896 : XXVI. tc. 34. §-ának 2. pontja külön és kifejezetten is megállapítja, hogy az ilyen szabályrendeletileg bevezetett városi adónemek kirovása tekintetében a közigazgatási hatóságoknak határozatai ellen a kir. közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye, amely eljárás természetszerűleg egyaránt kiterjed arra az esetre, ha akár az ily adó fizetése, akár a helytelen kirovás folytán befizetett adó visszatérítése forog kérdésben. A törvénynek megfelelően járt el tehát a fellebbezési bíróság, amidőn a Pp. 180. §-ának 1. pontja és 182. §-a alapján a pert, amelyben felperes az alperes által állítólag helytelenül és törvénytelenül kirótt telekértékemelkedési adó címén' befizetett összeg visszatérítését követelte, a polgári bíróságok előtt megszüntette. Nem érintheti a fellebbezési bíróság ezen döntésének helyességét azon körülmény, hogy felperes követelésének jogcíméül a tartozatlan fizetést és jogtalan gazdagodást hozta fel és ezen általa felhozott jogcímek magánjogi természetére utalt, mert a bírói hatáskör szempontjából nem a követelésnek a mindenkori felperes által adott minősítés, hanem magának a követelésnek természete és az alapul fekvő jogviszony jellege az irányadó és valamely magánjogi jogcím helytelen felvetésé- :
