Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)

Perjogi Döntvénytár. 87 nem észlelheti. — III. A kötelesrész iránti igénnyel szemben a vagyonátruházó szülőknek akár szerződésbe foglalt, akár ügyletkötés keretén kívül tett az az elismerése, hogy az ellenértéket gyermeküktől megkapták, a bírói gyakorlat értelmében az ellenérték tényleges szolgáltatására bizonyítékul el nem fogadható. (Kúria 1928 dec. 12. P. I. 3965/1928. sz.) 88. I. A nő ellen foganatosított végrehajtás alkalmával a férjnél lefoglalt — bár a no tulajdonát képező — kiházasítási bútorokra nézve Or férj, a házasság felbontásáig, használati jogánál fogva, sikeresen igénykeresettel élhet. — II. A végr. t. 98. §-ának a költségek megszüntetésére vonatkozó rendelkezése a fellebbviteli költségekre is áll. (Budapesti kir. ítélőtábla 1929 márc. 12. P. XIV. 455. sz.) 89. /. Hagyatéki zárlati ügyben az, aki az átadó végzés szerint nem örökös, a zárgondnoki számadás felett hozott ítélet ellen fellebbvitellel nem élhet. — II. A félülvizsgálat megengedettségére irányadó érték szem fontjából, a zárgondnok által félszámított díjak összegéhez hozzá kell adni azt az összeget, amelyben az egyik örökös a zárt kérőt és a zárgondnokot, a zár alatt mutatkozó hiány címén, marasztalni kéri. — III. Az egyes hagyatéki vagyonrész kezelésével felmerült zárlati költség azt terheli, aki az illető vagyonrészt örökölte. (Budapesti kir. ítélőtábla 1929 febr. 5. P. X. 271/1928. sz.) 90. Amikor a bíróság a követelés behajtása iránt indított perben jogerős ítélettel megállapítja, hogy az egyik egyetemleges adóstárs teljesítése folytán a hitelezőnek a követelési joga megszűnt, ugyanez a hitelező a másik egyetemleges adóstárssal szemben a későbbi végrehajtásmegszüntetési perben kifogásként nem vetheti ellen ugyanennek a követelésnek a fennállását, mert vele, mint hitelezővel szemben, a hozott jogerős ítéletet, a perben részt