Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)

Perjogi Döntvénytár. 83 A fellebbezési bíróságnak ezzel ellentétes döntése tehát a fent kifejtett irányadó jogszabályokba ütközvén, az a másod­és harmadrendű felperesek felülvizsgálati kérelme folytán meg volt változtatandó és az elsó'rendű felperessel vonatkozásban már érvénytelennek kimondott választottbírósági ítélet velük szemben is hasonlókép érvénytelennek volt kimondandó és az alperes pervesztes létére velük szemben is költségviselésre volt kötelezendő. E szerint az alperes jogorvoslata sikertelennek, a másod­és harmadrendű felpereseké pedig eredményesnek bizonyult, következőleg a Pp. 543. és 508. §-ai értelmében a felülvizsgálati költség viselésére is az alperes volt kötelezendő. 78. A ténymegállapítás nem iratellenes, ha az vala­mely bizonyító adattal nem egyezik ugyan meg, de az az összhangban nem álló adatok mérlegelésével a megállapí­tásra alapul szolgálható bizonyítékon alapszik. (Kúria 1929 jan. 10. P. VI. 2995/1927. sz.) 79. Oly peres felek közt, akik egymást kölcsönösen alperesként is perbevonták, költségben való marasztalás­nak nincsen helye, ha ök a harmadik alperessel szemben azonos érdekűek, másrészt pedig ugyanők egymással szemben kereseti kérelmet nem is terjesztettek elő s egymás keresetével szemben nem védekeztek, (Kúria 1929 febr. Iá. P. t 4705/1928. sz.) 80. Káptalani erdőőrnek a fegyelmi határozat ha­tálytalanítása és nyugdíjának megállapítása iránti igénye, ha elbocsátása a szolgálati rendtartás ellenére jogellenesen történt, rendes bírói útra s a járásbíróság hatáskörébe tartozik. (Kúria 1928 dec. 13. P. II. 6628. sz.) A kir. Kúria: Alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: Alperesnek a'fellebbezési bíróság pergátló ki­fogást elvető rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati panasza alaptalan. A magánjogi igény, amelyet tételes jogszabály más ható­ság elé, avagy közigazgatási útra nem utal, polgári perútra tartozik. ti*

Next

/
Oldalképek
Tartalom