Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)

74 Perjogi Döntvénytár. módozatokat is megállapították. A megállapodást írásba is foglalták. Az alperes által mással (nem a felperessel) társaságban tervezett csárdabérlet sikerülte esetére ezt a jogügyletet közjegyzői okiratba kívánták foglalni, bár érvényesnek tekintették e nélkül is. Arról, hogy az 1925 októW 10-én és 1926 június 27-én kelt 2., 8., illetve 4. •/• jelű okiratokban foglalt jogügyleteket hatályon kívül helyezték volna, szó nem volt, mert mindnyájan biztosra vették, hogy az alperes és társa a csárda-bérletet meg fogja kapni, ami azonban néhány nap múlva, a városi tanács kedvezőtlen határozata folytán, meghiúsult. E tényállásból és abból, hogy a felek a választottbíróság hatáskörébe utalt ügyeket utóbb "maguk rendezték, hogy a kereset nem foglal magában a választottbíróság hatáskörébe tartozó igényt és hogy 1926 augusztus 29-én az előző megállapodásokról nem volt szükség beszélni (mert a felek az ekkor létrejött megállapodást olyannak tekintették, mely a köztük levő jogviszonyt minden részletében véglegesen rendezi), az elsőbíróság arra következtetett, hogy az alperes pergátló kifogása alaptalan. II. A fellebbezési bíróság az elsőbíróság ítéletét a tényállás es jogi álláspont elfogadásával helybenhagyta. III. Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet megváltoztatását, pergátló kifogás alapján a. per megszüntetését és a felperesnek a költségekben marasztalását kéri. Alapos az alperesnek az az első felülvizsgálati panasza, amely szerint jogszabálysértéssel vetette el a fellebbezési bíróság az ő pergátló kifogását, mert bár a választottbíróság kikötése általános és nincs csak a szerződésben taxatíve felsorolt szerződésbeli kötelezettségekre korlátozva és hatábvon kívül sem helyezték a felek, mégis a fellebbezési bíróság ilyen álláspontból kiindulva bírálta el a pergátló kifogást. A kir. Kúria ugyanis a Pp. 534. §-a utolsó bekezdése alapján a nem kifogásolt okiratok alapján tényként megállapítja, hogy : 1. felek az 1925 október 10-én kelt 2.7- jelű «Egyességi okirat»-ban az iránt állapodtak meg, hogy az 1921 május 30-án kötött haszonbérleti szerződést megszüntetik az ott részletezett módon. 2. Az 1926 június 27-én kelt 3. •/• jelű okirat a felek közt az «1925 október 10-én kelt (az előbbi pontban említett) egyességi okirat vitás pontjainak megállapítása tárgyában* jött létre. Ennek 6. pontja így szól : «Ezen egyességi okiratból, valamint a már előbb kötött és hivatkozott egyességi okiratból, valamint az eredeti haszonbérleti szerződésből eredő mindennemű vitás kérdések elbírálására a felek a Pp. XVII. fejezetében szabályozott választottbíróság kizárólagos hatáskörét és illetékességét