Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

82 Perjogi Döntvénytár. tót vagy megajándékozott harmadik szeméigtői követeli, a fellebbvitel megengedettsége szempontjából a per tárgyának értéke nem a felperesek által igényelt kötelesrészek értéke, hanem annak a vagyonnak összértéke — adósságok és terhek levonása nélkül— amely a kötelesrészek kiszámításának alapjául szolgál. (Kúria 1927 máj. 11 P. I. 139 1926. sz.) Indokok: Felperesek a kereset szerint az édesanyjuk által testvérüknek, az alperesnek ajándékozott ingatlanból kötelesrészük megítélését kérik. Az ingatlannak értékét a keresetben 14.000,000 koronára, kötelesrészeik összértékét pedi?, mint a per tárgyának értékét 4.000.000 K-ra tették, mire tekintettel alperes a felperesek felülvizsgálati kérelmének visszautasítását kérte. Felperesek kölelesrész kiadása iránt indítván pert, örökösödési jogot érvényesítenek. Az a tény, hogy törvényes osztályrészük kiadását örököstársuklól nem hagyatékból, hanem az elajándékozott vagyonból kérik, a pernek örökösödési minőségére befolyással nincsen, amint nem volna jelentősége e tekintetben annak sem, ha nem örököstárssal, hanem örökjogi kapcsolaton kívül állóval szemben érvényesítenék követelésüket, mert igényük ebben az ecetben is örökjogi igény volna. Akár a megajándékozott örököstárs, akár a megajándékozott harmadik személv ellen indított ilyen per keretiben is szükségessé válhatik mindazoknak a lény- és jogkérdéseknek az elbírálása, amelyek örökösödési perben általában véve bírói döntést igénylenek, nevezetesen: a felperesnek törvénye* öröklési joga, továbbá annak megállapítása maradt-e hagyaték, illeti-e abból és ha igen mennyi a törvényes osztályrészt igénylőt, hogy mennyi az elajándékozott vagyon, mennyi a betudás alá eső érték és a kötelesrész kiszámításánál figyelembe jövő vagyontömeget apasztó tartozás és teher. Az a tény, hogy némelyik perben ezeknek a kérdéseknek egyrésze nem kerül bírói döntésre, sem a törvényes osztályrész iránti igény örökjogi minőségén, sem a pernek természetéből folyó örökösödési minőségén nem változtat. Ezek szerint örökösödési pernek tekintendő a kötelesrész iránti per abban az esetben is, amikor hagyaték egyáltalán nem maradt és tisztán csak az elajándékozott vagyon áll a kötelesrészre jogosult igényével szemben, mert az elajándékozott vagyon lép fedezeti alapként az elvont hagyaték helyébe. Ennek folytán a jelen per tárgyának értéke nem a felperesek által igényelt kötelesrészek értéke, hanem annak a vagyonnak összértéke — adósságok és terhek levonása nélkül — amely