Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

22 Perjogi Döntvénytár. alá tartozik, ha csak azt Magyarországon érvényes külön jogsza­bály a magyar bíróság joghatósága alól el nem vonja vagy va­lamely külföldi bíróság jogkörébe, vagy más hatósági eljárásra nem utalja. Ilyen külön jogszabálynak azonban a Pp.-nek az illetékes­séget tárgyazó valamely szabálya egymagában akkor sem tekint­hető, ha annak értelmében az ügyben való eljárásra akár kizáró­lagosan is olyan bíróság volna illetékes, amely az államterület­nek a békeszerződés folytán bekövetkezett megváltozása miatt ma már a magyar bírósági szervezeten kívül esik. Mert a Pp.-nak az illetékességet tárgyazó szabályai csak abban a kérdésben irányadók, hogy az egyenlő hatáskörű magyar bíróságok közül melyik hivatott valamely ügyben eljárni, de nem egyszersmind abban is, hogy valamely ügyben a magyar állam bíróságának jogköre kiterjed-e az ügy elintézésére. Ezeknél fogva az a körülmény, hogy a szolgáltatás jogerős ítélettel megállapított mennyiségének megváltoztatására irányuló keresetet a Pp. 413. §-ának 4. bekezdése értelmében oly per bíróságánál kellene megindítani, amely ma már a magyar bíró­sági szervezethez nem tartozik, nem akadálya annak, hogy a per a magyar királyi bíróság előtt megindíttassék. Az illetékes bíróság kijelölésének tehát ebből a szempontból nem volna akadálya. Azonban az alperesnek Magyarország területén, Budapesten rendes lakóhelye van. amely a Pp. 19. §-a értelmében vele szem­ben a budapesti bíróságok általános illetékességét megállapítja mindazokban a perekben, melyekre nézve más bíróság, kizáró­lagos illetékessége megállapítva nincsen és minthogy a Pp. 413. §-ának első bekezdésében szabályozott illetékesség, ha kizáró­lagosnak tekintetnék is, ebben az esetben a fent előadottaknál fogva, éppen mert nem magyar bíróság járt el az előbbi perben, a lakóhely szerint illetékes magyar bíróság illetékességét meg­szüntető körülmény gyanánt figyelembe nem jöhet; meg kellett állapítani, hogy a bíróság illetékességének megállapítására szolgáló ténykörülmények nem hiányoznak és ki is nyomozhatok. Ezért a Pp. elől idézett 52. §-a értelmében nem lehetett helye annak, hogy az ügyben illetékes bíróságot a kir. Kúria jelölje ki. =s A Perjogi Dtár VIII. 33. sz. a. közölt esetben a bíróküldési kérelem­nek hely adatott, de nem tűnik ki a határozatból, hogy az alperesnek volt-e Csonka-Magyarországban általános illetékessége. A fentihez hasonló állásponton van a Jogt. Közi. 1920. évi 72. lapján közölt IV. 297/1920. sz. határozat. 13. Annak elbírálása nem tartozik a polgári per­uira, hogy szabályszerü-e a vámhatóságnak az az <

Next

/
Oldalképek
Tartalom