Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

Perjogi Döntvénytár. 17 A fellebbezési bíróság tehát megsértette a Pp. 180. §-ának 1. pontját, amidőn a végrehajtási útra tartozó ügyet a polgári per útján eldönthetőnek nyilvánította ; miért is a felülvizsgálati kérelemnek helyet kellett adni és a rendelkező részben foglaltak szerint kellett határozni. A kir. Kúria álláspontjánál fogva a többi felülvizsgálati panasz tárgytalan és méltatást nem igényel. A költségre vonatkozó rendelkezések a Pp. 424., 425., 508. és 543. §-ain alapulnak. — A hivatkozott 68. §. szerint a kisajátító az ingatlant ((végrehajtás terhe alatt visszabocsátani köteles.)) És végleges kisajátítás esetében a kártalanítási összeg a bírói határozat jogerőre emelkedése után — az 59. §. szerint — tizenöt nap alatt «végrehajtás terhe mellett kifizetendő.» Utóbbi esetben kétségtelen, hogy bírói határozat alapján a bíróság rendeli el a végrehajtást. De nem következik-e a 76—78. §-okbóI, hogy a 68. §-ban említett végrehajtás kérését is a visszabocsátásra kötelező bírói határozatnak kell megelőznie ? Ha pedig így van, helyes-e az a kijelentés, hogy «az ily ingatlanok visszaadását az 1881 : XL1. tc. 68. §-a közvetlenid a végrehajtás útjára» tereli ? 9. Azt a kérdést, hogy van-e a Máv. fegyelmi bíróságnak a munkást elbocsátó határozata ellen új rafelv ételnek helye, nem lehet a törvény rendes útján eldönteni. ^, . , n „ ' (Kúria 1927 okt. 26. P. II. 4864/1926. sz.) A kir. Kúria: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok : Az iratok tartalma szerint felperest — ki az alperes vasút miskolci főműhelyében az 1896. év óta állandóan alkalmazott bádogosmunkás volt — a m. kir. államvasutak igazgatóságánál szervezett külön fegyelmi bíróság 1921 november 17-én 104/1921/6. Kft. szám alatt szabályszerűen meghozott határozatával a szolgálatból való elbocsátással büntette. Felperes azon az alapon, hogy a Szolgálati és Illetményszabályzat 66. §. 6. pontja az ő szerzett jogai sérelmével nem ad újrafelvételnek helyet, a fellebbezési eljárás során pedig azért is, mert a fegyelmi bíróság újrafelvételi kérelmét, mint a szolgálati szabályzat által kizártat, szabályellenesen utasította vissza: a 21. sorszámú jegyzőkönyv szerint fenntartott kereseti kérelmével annak kimondását kérte, hogy fegyelmi ügye újrafelvételének helye van. Az 1914: XVII. tc. 34. §-a arra az esetre adja meg a íegyelmi úton elbocsátott alkalmazottnak a jogot arra, hogy magánjogi igényeit a törvény rendes útján érvényesítse, ha elbocsátása a törvény rendelkezése ellenére történt. Ámde a büntetésből való elbocsátás az idézett törvénv 35. S-ának 4. bekezPerjogi Döntvénytár XIII. 2