Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

Perjogi Döntvénytár. IS alperes hátralékos bérkövetelésére vonatkozó viszonkeresete tárgyában a Pp. 180. §. 1. pontja szerinti pergátló körülmény fennforgását hivatalból megállapította és a Pp. 181, valamint az 508. §-ok alapján a pert megszüntette. Miért is alaperesnek a fellebbezési bíróság ítélete ellen ebben az irányban intézett alaptalan felülvizsgálati kérelmét elutasítani kellett. Az 1907 : XLV. törvény nyugdíjra-kegydíjra vonatkozólag szabályozó rendelkezést nem tartalmaz, amiből következik, hogy a gazdasági cselédnek a nyugdíjra és kegydíjra vonatkozó követelése, a hivatkozott tc 62. §. rendelkezésével közigazgatási hatáskörbe utalva nem lett Minthogy pedig általános jogszabály, hogy minden vagyonjogi követelés, melynek érvényesítését a törvény külön hatóság elé nem utasítja, a rendes, vagyis bírói úton érvényesíthető; nyilvánvaló, hogy alperesnek az 1926. évi január hó 1. napjától kegydíj címén évi 400 aranykorona iránt támasztott követelésének elbírálása, egyéb törvényes rendelkezés hiányában, bírói hatáskörbe tartozik. Ezért jogszabályt sértett a fellebbezési bíróság, midőn alperesnek a felperessel szemben valorizáltan igényelt kegydíj iránt támasztott viszonkövelelését is a gazdasági cselédekre vonatkozó 1907: XLV. le. alapján közigazgatási hatáskörbe tartozónak mondotta ki és ennek folytán a felperes kérelme nélkül, hivatalból figyelembe vett a Pp. 180. §. \. pontja szerinti pergátló körülményre utalással, a pert a valorizáltan igényelt kegydíjra vonatkozó viszonkereset tárgyában is megszüntette és alperest a költségekben marasztalta. Miért is az alperes felülvizsgálati kérelmének ebben az irányban helyt adni és a jelen ítélet rendelkező része értelmében határozni kellett. = Ugyanily halmazat esetében ugvanígy Perj. Dtár IX. 1. sz. Másként Perj. Dtár II. 500, VIII. 29. sz. 8. Oly ingatlanok birtokának visszaadása, amelyeket a magyar királyi honvédelmi Miniszter az 1895: XXXIX. te. 12. §-a értelmében katonai gyakorlótér céljaira ideiglenesen, három évre kisajátított és amelyek katonai gyakorlati célokra a katonai hatóság által át is vétettek, akkor is végrehajtási útra s nem polgári perútra tartozik, ha az ideiglenes kisajátító a végleges kisajátítási kérelmet egyáltalán