Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

10 Perjogi Döntvénytár. hogy a fellebbezési bíróság a per részleges megszüntetését szabályellenesen rendelte el azért, mert per csak egészben szüntethető meg. Nincs perjogi akadálya annak, hogy az eljáró bíróság valamely hivatalból észlelendő pergátló körülményt csupán a kereseti, vagy csupán a viszonkereseii követelésre vonatkozóan észleljen és hogy a pert csupán erre a követelésre szüntesse meg, ellenben azt a hatásköre alá eső másik viszonkereseii, illetve kereseti követelés tekintetében érdemben elbírálja. Alapos ellenben az a panasz, hogy a viszonkereseti követelést is ugyanazon az alapon érvényesítették, mint a kereseti követelést és hogy arra a polgári bíróságok hatásköre megáll. Felperes keresete ugyanis lényegileg arra irányult, hogy a bíróság állapítsa meg az alperesek részére azt a baleseti járadékot, amely ezeket a természetes atyjukat, K. Kálmánt a felperes üzemében álló gőzmalomban 1920 január 13-án ért balesetből kifolyólag azért illeti, mert a felperes ezzel kapcsolatos kártérítési kötelezettségét ügyletileg elismerte. Ezzel szemben az alperesek viszonkereset útján azt kérték, hogy a bíróság marasztalja a felperest, még pedig azoknál nagyobb kártérítési összegekben, amelyek kiegyenlítésére önként vállalkozott. Viszonkeresetüket tehát az alperesek szintén arra fektették, hogy a felperes velük szemben magát a kártérítésre véglegesen kötelezte. Ekként úgy a felperes keresetének, mint az alperesek viszonkeresetének alapja a felperes által lett s a kártérítési kötelezettség elismerését tartalmazó akaratnyilvánítás; vagyis nem az 1907: XIX. tc.-be foglalt törvényes kártérítési kötelezettség, hanem egy a kártalanításra irányuló külön magánjogi ügylet. Az 1921: XXXI. tc. t. §-a szerint a munkásbiztosítási bíróság a bíráskodást csupán az 1907 : XIX. tc.-ben szabályozott biztosítási ügyekben gyakorolja. Ennek megfelelően az idézett törvény 15. §-a 2. pontjának az a rendelkezése, amely szerint a pénztár által nyújtott baleseti kártalanítást meghaladó kártérítési igény a munkásbiztosítási bíróság hatáskörébe tartozik, szintén csak oly igényekre érthető, * amelyek az 1907 : XIX. tc.-ken alapulnak. Ilyenek az idézett törvény 82. §-ában szabályozott igények. Az üzemtulajdonos által, erre irányuló törvényes kötelezettség nélkül önként vállalt, elismerő akaratnyilvánításon alapuló igények ellenben a polgári bíróságok hatáskörébe tartozó oly követelések, amelyeknek kereset vagy viszonkereset útján való érvényesítését a Pp. 180. §-ának 1. pontja nem gátolja. E szerint az alperesek felülvizsgálati panasza e részében alapos és a fellebbezési bíróság ítéletét ehhez képest meg kelleti változtatni.