Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIII. kötet (Budapest, 1929)

Perjogi Döntvénytár. 105 Erre való tekintettel nem találta a kir. Kúria lényegesnek^ hogy a fellebbezési bíróság már ezúttal, a perújítás megengedettsége kérdésénél nem vizsgálta közelebbről, hogy a hivatkozott tanuk közül azok, akik már az alapperben ki voltak hallgatva, részletesen mit vallottak, nevezetesen, hogy vallomásukban már foglaltatik adat arra, amit az alperesek új tényállításként hoznak fel, mert ez a bizonyítás elrendelésénél még mindig figyelembe vehető olyképp, hogy csak azok a bizonyítékok fognak kivétetni vagy tekintetbe vétetni, amelyek az alapperben az ott már felhozott tényállításokat illetőleg nem voltak használva. A kir. Kúria tehát nem foglalkozott részletesen azzal, hogy az egyes tanuk, akiknek újból való kihallgatását kérik az alperesek, az alapperben mit vallottak, mert ha vannak is vallomásaikban oly adatok, amelyek már az alapperben is felhozott tényállításokra vonatkoznak, általában nem lehet eltekinteni attól, hogy a perújítási kérelemben új bizonyítékok (új tanuk) és új tényállítások is vannak érvényesítve. Új tényállítások különösen azok, amelyek arra vonatkoznak, hogy a felperes férje a végleges szerződéshez kifejezetten hozzájárult részint ezt tartalmazó szóbeli nyilatkozattal, részint oly cselekvényekkel, amelyekből a hozzájárulás következtethető. Új lényállítás az is, amely szerint a dollár-kölcsön megkapása független volt az adásvételi szerződés létesítésétől, oly értelemben, hogy a felperes a kölcsönre való tekintet nélkül kötötte meg az adásvételi szerződést s a kölcsön megkapásának vagy meg nem szerzésének esélye akaratelhalározását e részben nem befolyásolta. Az új tényállítások oly körülményekre vonatkoznak, amelyek a kir. Kúria alapperbeli jogerős ítélete szerint döntő jelentőségűek; és mivel az alperesek a felajánlott bizonyítékokkal eme tényállításaik bizonyítására vállalkoztak, azonkívül az alapperben már felhozott, lényeges körülményt illető tényállításokra új bizonyítékot hoztak fel, a perújítási kérelemnek a fellebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül adott helyet. Mindezek alapján a felperes felülvizsgálati kérelme elutasítandó volt. A felülvizsgálati kérelem sikertelensége folytán a felperest a Pp. 543., 508. §-a és a 424. §. második bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás költségei megtérítésében el kellett marasztalni. 106. Katonatisztnek a tényleges szolgálatból elbocsátása és illetményei elvonása miatt a kincstár ellen támasztott kártérítési követelése rendes bírói útra nem tartozik.