Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XII. kötet (Budapest, 1928)

Perjogi Döntvénytár. A törvénynek a községi bíráskodásra vonatkozó szabályai szerint a pénz fizetése, munka teljesítése, vagy ingó dolog iránt folyamaiba telt perek — a 758. §. 1—6. pontjaiban felsorolt perek kivételével — csak abban az esetben tartoznak a községi bíróság elé, ha a per tárgyának értéke már eredetileg nem haladta meg a községi bírósági értékhatárt, és csak ebben az esetben alkalmazandók a 764. §-nak a járásbírósági eljárást egyszerűsítő rendelkezései. Ha tehát a községi bíróság hatásköréből az értékénél fogva kivett s ehhez képest eredetileg a községi bírósági értékhatárt meghaladó érték iránt indított perben a felperes keresetét a községi bírósági értékhatárt meg nem haladó értékre szállítja le, az ily perben ennek ellenére sem nyernek alkalmazást a községi bíróság hatáskörébe tartozó perekre vonatkozó különleges szabályok. A törvény eme rendelkezéseivel nincs összhangban a 476. §. harmadik bekezdésében foglalt az a rendelkezés, amely szerint pénz fizetése, munka teljesítése vagy ingó dolog iránt indított — de a 758. §. 1—6. pontjai alá nem tartozó — perekben abból a szempontból, hogy a fellebbezésnek van-e helye, a követelés leszállítása esetében a leszállítás után fennmaradó érték az irányadó. E szerint ugyanis az értékre való tekintettel a községi bíróság elé nem tartozó perekben akkor, ha a felperes keresetét leszállította s a fennmaradó érték a fellebbezési értékhatárt meg nem haladja, a fellebbezés ki lenne zárva. Ezzel szemben a 758. §. 1 — 6. pontjaiban felsorolt perekben minden esetben — tekintet nélkül az ériékre — fellebbezést enged a törvény, holott a fennlebb kifejletlek szerint a törvény a 758. §. 1 — 6. pontjaiban felsorolt perekkel egyenlő elbánásban kívánta részesíteni a községi bíróság hatásköréből az ériékre való tekintettel kivett azokat a pereket, amelyeknél az érték már eredetileg meghaladta az értékhatárt. Minthogy ezek szerint egyfelől a Pp. 476. §. harmadik be- kezdésében foglalt s a keresel leszállításának esetére vonatkozó rendelkezés s másfelől a törvény egyéb rendelkezései között ellentmondás látszik fennforogni, ezt akként kell kiegyenlíteni, hogy a törvényhozónak az okszerű következtetés útján megállapítható célzala jusson érvényre. A törvényhozónak nyilván nem lehetett az a célja, hogy akkor, amikor a Pp. 758. §. 1 — 6. pontjaiban felsorolt, a községi bíróság hatásköréből kivett perekben a fellebbezést a per tárgyának értékére való tekintet nélkül megengedi, akkor a pénz fizetésére, munka teljesítésére vagy ingó dologra irányuló s a községi bíró-