Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XII. kötet (Budapest, 1928)

Perjogi Döntvénytár. 49 elismert követeléssel azonos mennyiségű részére vonatkozóan (az jlperes) beszámítási kifogással élt. a kereseti követeléssel szemben, ellenkövetelésének a leszállított jelen kereseti követelést meghaladó részéi pedig viszontkeresetként érvényesíti a jelen perben. Ilyen ügyállás mellett a leszállított kereseti követelésnek fennállása és számszerű helyessége, valamint az is, hogy a vitatott alperesi ellenkövetelés nem a kereseti követelésnek alapját képező, hanem egy ezt követő későbbeni ügyletből van származtatva •— maguknak a peres feleknek e részbeni egyező előadása szerint is — minden kétségen felül állván; a fellebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül állapította meg mindezeket a fentemlílelt körülményeket nem vitás ténykörülményekként — az alperesnek ide vonatkozó felülvizsgálati panaszai tehát nyilván alaptalanok. A fentieken felül még azzal is védekezett az alperes, hogy a leszállítóit kereseti követelésnek a vonatkozó kötlevél szerint az áru ál vételével egyidejű eredeti lejárati ideje az utóbbi (1922 decemberi) ügyletkötéssel kapcsolatban a felperes fentemlített jogelődével, mint eladóval, illetve ennek képviselőjével B Simonnal létesített azzal a megállapodással, miszerint az első üííyletbeli kereseti áruszámlatariozás csak a második ügyletre fizetendő 10,000 sv. fr-al egyszerre lesz kiegyenlítendő — egy későbbi időpontra tolatván el, ez a kereseti első ügylelbeli számlatartozása már nem volt az első ügyletből az eladó által csak utólag, 1923. évi január 3-án megküldött, illetve általa taz alperes állal) ekkor átvett áruhátralék átvételekor ezzel egyidejűleg, hanem csak később — az imént említett második ügyletbeli 10,000 sv. fr-al egyszerre — kifizetendő. Alperes a felperes állal kifejezetlen tagadott ezen fenti megállapodással a jelen kereseti követelésnek az ő ellenkövetelésével való összefüggését is bizonyítani és megállapíttatni kívánta. A fellebbezési bíróság az e részben felmerült összes peradatoknak és bizonyítékoknak szorgos mérlegelése és a becsatolt egész levelezésnek az egyéb bizonyítékokkal részletesen egybevetett helyes értelmezése után a Pp. 270. §-ában előírt indokolási kötelességének kellően megfelelve jogszabálysértés nélkül állapította meg azt, hogy az alperes vitatta fenti megállapodás bizonyítást nem nyert, minthogy pedig a bizonyítékoknak a bírói belátástól függő szabad mérlegelése az ezúttal fenn nem forgó jogszabálysértés esetén kívül, a mérlegelés helyességének kérdésében a felülvizsgálat keretébe nem vonható — a Pp. 534. § a értelmében e helyütt is irányadó az, hogy az alperesnek nem sikerült a vitatott fenti megállapodás létrejöttének bizonyítása; következőleg alaptalan az alperesnek ide vonatkozó felülvizsgálati panasza is. A kereseti követelésnek az alperesi ellenköveteléssel való Perjogi Döntvénytár. XII. 4