Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XII. kötet (Budapest, 1928)

Perjogi Döntvénytár. 3 Az e tényállás mellett az alperes és a másodrendű felperes közt vita tárgyául szolgáló azt a jogkérdést, hogy a Pp. 767. §-ban foglalt követelményeknek megfelelő választott bírósági kikötést tartalmazó szerződésen alapuló követelés átruházása esetén e kikötésnek az engedményes és az engedményezett közötli jogviszonyban való hatályosságához szükséges-e az engedményezési szerződésnek írásba foglalása és az engedményezettnek ahhoz való írásbeli hozzájárulása: a kir. Kúria nemlegesen döntötte el. Ugyanis a Pp. 767. §-a rendelkezési körén kívül eső ez a kérdés az anyagi jog szabályai szerint bírálandó el. E tekintetben irányadó szempont az, hogy az ügyletkötő feleket a szerződésnek összes lényeges feltélelei kölcsönösen kötelezik, és hogy pénzkövetelés a hozzá fűződő jogosítványokkal, az ezúttal fenn nem forgó kivételektől eltekintve, szabadon minden alakszerűség nélkül átruházható. Ehhez képest a választott bíróságban történt megállapodásnak, mint a szerződés egyik lényeges kikötésének sorsát nem érintheti az, hogy az egyik fél a szerződés alapján őt megillető követelést maga avagy annak engedményezése folytán az ő engedményese érvényesíti-e, mert ellenkező esetben a követelés egyszerű átruházása által a választott bírósági kikötést kijátszhatnák, annak hatályát egyoldalúan megszüntethetnék. A kifejtettekből önként folyik, hogy az F/2 alatti megállapodásban foglalt választott bírósági kikötés a követelésnek alperesre történt átruházásával a közte és másodrendű felperes mint engedményezett közt keletkezett jogviszony keretében is érvényben maradt. Ezzel szemben közömbös az átruházás alakszerűségének, másodrendű felperes értesítésének és az ő írásbeli hozzájárulásának kérdése. Téves tehát a fellebbezési bíróságnak az az állásfoglalása, hogy másodrendű felperesnek az engedményezési szerződéshez való írásbeli hozzájárulása hiányában közte és alperes közt érvényes választott bírósági szerződés nem volt és hogy ehhez képest a másodrendű felperessel szemben a választott bíróság ítélete érvénytelenítésének a Pp. 784. §-nak 1. pontjában meghatározott okból helye van. Mindezek alapján alperes felülvizsgálati kérelmének helyt adni és a fellebbezési bíróság ítéletének megtámadott részében való megváltoztatásával a választott bíróság ítéletének érvénytelenítésére irányuló keresetével a másodrendű felperest is elutasítani és mind a két felperes pervesztességének folyományaképp a Pp. 425. és 508. §-ai alapján alperes felülvizsgálati kérelméhez képest a rendelkező rész szerint megállapított összes elsőbírósági és fellebbezési eljárási költséget terhiikre róni kellelt. 1*