Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XII. kötet (Budapest, 1928)

Perjogi Döntvénytár. 1)3 Ekkép, mint létező jogi személv kétségkívül jogképes és igazgatósága úlján cselekvőképes, tehát perképességgel bír. Ezzel szemben nincsen jelentősége annak, hogy a részvénytársaságnak követelésen kívül egyéb vagyona nincs, hogy működést nem fejt ki, üzlethelyiséggel és tisztviselőkkel nem rendelkezik, mert pusztán ezekből a körülményekből a részvénytársaság megszűnésére következtetés nem vonható. Erre az 1927:111. tc. rendelkezései sem nyújtanak támpontot. Ehhez képest a fellebbezési bíróságnak a felperes perképességének hiányát megállapító és ez alapon a pert megszüntető döntése téves és így az ez ellen irányuló részében a felperes felülvizsgálati kérelmének helyt adni és e döntés megváltoztatásával kimondani kellett, hogy ily alapú pergátló körülmény fenn nem forog, abból az okból tehát a per megszüntetésének helye nincs. Irányadó tényállás az is, hogy a felperes részvénytársaság cégének jegyzéséhez két arra jogosított személy együttes aláírása szükséges és hogy a keresethez B) jel alatt mellékelt meghatalmazást aláíró M. Sándor és M. József közül csak az utóbbi jogosított a cégjegyzésre. Ezekből folyik, hogy a felperes nevében nem törvényes képviselője lépett fel. E hiány pótlására a Pp. 75. §-a értelmében határidő volt volna tűzendő. A felperes felülvizsgálati kérelméhez ugyan új meghatalmazást csatolt, annak szabályszerűsége azonban ezúttal meg nem állapítható annál kevésbbé, mert felperes felülvizsgálati kérelmében elő sem adta, hogy kik annak aláírói. Ez okból a Pp. 543. §-a alapján a fellebbezési bíróság ítélete a fennebbiek szerint megváltoztatott részén kívüli többi részében feloldandó és ugyanaz a bíróság további eljárásra utasítandó volt, amelynek keretében, ha az eljárást a felperesi törvényes képviselő mellőzése vagy igazolása hiányából megszüntetni nem kell, a kereseti követelésre vonatkozó tényállás megállapításával lesz űjabb határozat hozandó. 88. A S. H. S. királyságban kézbesítendő ítéletet az igazság ügy miniszterhez kell felterjeszteni. Az ennek ellenére posta útján küldött ítélet átvételének megtagadása nem alkalmas a fellebbviteli határidő folyamatba tételére. (Kúria 1927 febr. 3. P. III. 3107,1926. sz.)