Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XII. kötet (Budapest, 1928)

82 Perjogi Döntvénytáj hogy ezúttal a H. T. 117. §. 2-ik bekezdésében írt eset sem forog fenn : jelen házassági bontó per eldöntése magyar bíróság hatáskörébe egyáltalában nem tartozhatik. Felperes e pergátló kifogással szemben azzal védekezett, hogy ő magyar állampolgár, mert a Magyarországnak meghagyott területen van községi illetősége, férjével, akinek előbb Budapesten, majd Hajduhadházon volt községi illetősége, házasságuknak megkötésélől kezdve 1925. évi január hó 26-ik napjáig utóbbi községben együtt is laktak és így férje is magyar állampolgárnak tekintendő, aminek ő magát állandóan tekintette is. A fellebbezési bíróság alperes pergátló kifogását elutasította, lényegében azon az alapon, hogy felperesnek magyar állampolgársága és magyarországi községi illetősége nem vitás, és minthogy felek utolsó közös lakhelye az elsőfokon eljárt kir. törvényszék területére esik, felperes pedig az alperest külföldre nem követte és így annak idegen állampolgárságát nem követheti: a Pp. 639. §-a értelmében jelen pernek az eldöntésére az elsőfokon eljárt kir. törvényszéket «illelékes»-nek kell tekinteni. A fellebbezési bíróságnak ez a döntése azonban — az eddig kiderített adatok mellett — helyt nem álló, amiért is a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletének a Pp. 543. §. második bekezdése értelmében történt feloldása mellett az alábbi kiegészítéseket és illetőleg megállapításokat tartja szükségesnek: 1. Fel kell hivni a feleket, hogy felperes a saját, alperes pedig szintén a saját születési anyakönyvi kivanatát hiteles alakban mutassa be. Amennyiben alperes a felhívásnak nem tenne eleget, úgy felperes kötelessége leend az alperes születési anyakönyvi kivonatát is beszerezni és bemutatni. 2. Felperes az 1886. évi XXII. tc. 7., 8., 10., 11. és 16. §-aiban foglalt rendelkezésekre való tekintettel — szolgáltasson megfelelő bizonyítékokat arra nézve, melyekből megállapíthatónak mutatkozik a felek községi illetősége és pedig az úgynevezett trianoni békeszerződést beiktató törvény életbeléptetése idejére (1921. évi július 26.) vonatkozóan. 3. Abban az esetben, ha e bizonyítékokból az :mutatkozna megállapíthatónak, hogy az alperes községi illetősége elcsatolt területen (Nagyszentmiklós) volt, úgy a beszerzett bizonyítékok csatolása és az ügyállás közlése mellett a m. kir. belügyminiszter — az 1922. évi XVrII. tc. 24. §-ában foglalt rendelkezésekre való utalással — megkeresendő lesz határozathozatal végett az iránt, hogy a felek és különösen az alperes magyar állampolgárságát elvesztelte-e vagy nem? 4. Abban az esetben, ha a kir. belügyminiszter kimondaná,